A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 7 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb. Ezzel az alapkamat elérte a félév végére vonatkozó korábban kommunikált sáv felső szélét.

A várakozásoknak megfelelően alakult tehát a jegybanki döntés, a piaci szakértők ugyanis bár egységesen csökkentést prognosztizáltak, egyértelműen alacsonyabb vágást vártak az elmúlt hónapokban már-már megszokott 0,5 százalékpontos csökkentéshez képest.

Miért?

A külső környezetünkben erősek a kockázatok, ami szükíti a feltörekvő piaci jegybankok mozgásterét. Ezzel a monetáris politika egy jelentős szakasza lezárult, amely 2023 májustól 2024 júniusig tartott. Most egy új szakasz következik a monetáris politikában: a jegybank számára érdemben szűkebb mozgástér áll rendelkezésre az alapkamat csökkentésére.

A jegybank alelnökének tájékoztató alapján egyértelműnek tűnik, nincs már tér további kamatcsökkentésre, most egy hosszabb-rövidebb pihenő következik. Már nagyon szűk az MNB mozgástere az alapkamat további vágásában, így akár az is lehet, hogy ez volt az utolsó csökkentés 2024-ben.

A Tanács előretekintő iránymutatása megváltozott: folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.

Továbbra is a dezinflációra és az árstabilitás fenntartható elérésére kell fókuszálnunk – hangsúlyozta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntést ismertető háttérbeszélgetésen. „Hónapról hónapra felülvizsgáljuk a monetáris helyzetet” – húzta alá. Az inflációs várakozások horgonyzottsága elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki célra.

„Nem dölhetünk hátra: a változékony pénzügyi piaci környezet, a jelentős geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé” – húzta alá a jegybank alelnöke, kiemelve, hogy az óvatosság érdekében folytatni kell a fogyasztást bővítő intézkedéseket, itt kulcsfontosságú a pénzügyi piacok stabilitásának fenntartása.

Ilyenek az inflációs kilátások

A fogyasztóiár-index várhatóan a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében fog alakulni. A maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll és az év végére 5 százalék közeli szintre emelkedik. A monetáris politikai horizonton nem változtak az inflációs kilátások.

2024-re éves szinten 3-4,5 százalékos éves átlagos inflációt prognosztizálnak a jegybank szakértői, ez a márciusi tervhez képest fél százalékponttal javult.

A sáv kétharmada az inflációs toleranciasávban található

– értékelte a pozitív prognózist Virág Barnabás, kiemelve, hogy a gyorsan változó üzemanyag- és élelmiszerek árai hozzájárultak a csökkenéshez.

Kiemelték: óvatosság indokolt az inflációs várakozások mozgása, valamint a maginfláció várható emelkedése miatt.

További kilátások

2024-ben várhatóan főként a belső kereslet erősödése támogatja a hazai GDP fokozatos bóvülését.

„Az óvatossági motívum oldódása mellett az erőteljes reálbér-növekedés fogyasztást bővítő hatása az év hátralévő részében egyre markánsabban jelenik meg. A foglalkoztatás szintje magas, de a munkaerőpiac feszessége enyhült az elmúlt negyedévekben” – derül ki a jegybank közleményéből.

  • Áprilisban a folyó fizetési mérleg többlete historikus csúcsot ért el. A következő években a jegybank korábbi várakozásánál is nagyobb lehet a mérleg aktívuma.
  • Az új alappálya menti előrejelzést többségében felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok övezik.
  • A piaci várakozások alapján az amerikai kamatkondíciók elhúzódóan magasabbak lehetnek, csökkentve a monetáris politikai mozgásteret a feltörekvő piacokon.
  • A globális pénzügyi piacokon jelentós turbulencia mellett romlott a hangulat, míg az európai piacokon az európai parlamenti választásokat követően megemelkedett a volatilitás.

Az idei évben 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés, 2025-ben 3,5-4, 2026-ban pedig 3-4 százalékkal kalkulál a jegybank. A jövő évtől indulhatnak el az elhalasztott beruházások, a külső kereslet is helyreállhat, növekedhet a nettó export, a fogyasztás helyreállhat.

Erre számítottunk

A legfőbb tényező a forint utóbbi hetekben látott nagymértékű gyengülése lehetett, hiszen az utóbbi egy hónapban a nemzetközi és a magyar inflációs folyamatok is a vártnál kicsivel jobban alakultak, és több nagyobb fejlett piaci (svájci, kanadai, legutóbb az európai) jegybank is a kamatcsökkentés útjára lépett

– értékelte a jegybanki lépést Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

Kiss Péter szerint nagy a szórás az elemzői várakozások között, így fontos inputot jelent a befektetők számára a jegybank által várt legfrissebb inflációs pálya.

Az Equilor szintén a vártnak megfelelő döntésnek nevezte a 0,25 százalékpontos kamatvágást.

Varga Zoltán senior elemző elmondta: 6,5 százalékos kamatszintet várnak az év végén. A mai jegybanki kommunikáció erősíti azt a várakozást, hogy a második félévben csak kismértékű kamatcsökkentésre nyílhat alkalom, az Equilor szerint 2, egyenként 25 bázispontos kamatvágás jöhet még az idei évben.

2025-ben folytatódhat

Az év második felére megmaradó, kismértékű mozgástér ellenére felfelé mutató kockázatot látunk az év végi, 6,25 százalékos alapkamat-előrejelzésünkben – ezt már Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója mondta.

Az elemző az idei évben nem számít további csökkentésre. Eközben továbbra is úgy látják, hogy 2025-ben is folytatódhat a kamatcsökkentés idehaza, amit a várhatóan csökkenő dollárkamatok is támogathatnak.

Az MNB kamatdöntése a vártnak megfelelő mértékű volt, így az nem jelentett meglepetést a piaci szereplők számára, ugyanakkor a korábbinál kisebb mértékű kamatvágás nyomán az euró-forint kurzus 396,70-ről két lépésben 394,30-ig süllyedt.

Mi történt az előző kamatdöntés óta?

A jegybank monetáris tanácsa az előző, május 21-i ülésén 50 bázisponttal 7,25 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette. Az intézkedést akkor azzal indokolták, hogy a magyar gazdaságban beinduló növekedés, a historikusan magas devizatartalék, a folyó fizetési mérleg tartós javulása és a körültekintő monetáris politika az ország kockázati megítélésének erősödése irányába hatott.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatdöntést követő tájékoztatón akkor azt mondta: a jegybank júniusban folytathatja a kamatcsökkentési pályát és az alapkamat a 6,75-7,00 százalékos sávba kerülhet, azonban a jelenlegi adatok alapján az év második felében nagyon visszafogott tere van a további kamatvágásnak. Ez a visszafogottság a csökkenő ütemű júniusi kamatvágással be is bizonyosodott.

A forint a május 21-i alapkamat-csökkentés óta jelentősen gyengült, az euróval szemben 10 forint is volt a különbség, míg a dollárral szemben 15 forint. Múlt héten még majdnem a 400-as szint fölé is benézett az euró-forint árfolyam, ezt

  • egyrészt az Európai Bizottság Magyarországra kiszabott vaskos büntetésével magyarázhatjuk, amelyet a bevándorlási szabályok megsértése miatt kapott az ország,
  • másrészt az egyre növekvő kamatkülönbözetet is okolhatjuk, amely az Európai Központi Bank (EKB) részéről már nem túl nagy, az amerikai Federal Reserves System (Fed) döntésére azonban még várni kell, ami rányomja a béleygét a feltörekvő devizákra, így a forintra is.