A monetáris tanács – folytatva a júniusban megkezdett kamatemelési ciklust – a várakozásoknak megfelelően tovább szigorította a monetáris kondíciókat augusztusi kamatdöntő ülésén. Ennek megfelelően az alapkamat 30 bázisponttal 1,50 százalékra emelkedik. A testület a kamatfolyosó esetében szintén 30 bázispontos emelést tart indokoltnak: az egynapos betéti kamat 0,55 százalékra, míg az egynapos és az 1 hetes fedezett hiteleszköz kamata 2,45 százalékra nő.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a kamatdöntés indoklásakor megismételte, hogy a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
A kamatdöntés, és a fő üzenetek is megfeleltek a várakozásoknak, így a forint tovább erősödött, Virág délutáni sajtótájékoztatóját követően 349 alá ment az euróval szemben.
Mindebből az következik, hogy szeptemberben folytatódhat az emelés, lévén Virág elmondása szerint a legutóbbi enyhe mérséklődés az inflációban csak ideiglenesnek tekinthető, a júliusi 4,6 százalékos ráta még így is jócskán a 3 százalékos középtávú célhoz szabott plusz-mínusz egyszázalékos tűréssáv fölött van.
A monetáris tanács a szeptemberi negyedéves inflációs jelentés publikálásakor vizsgálja felül a kamatemelés eddigi eredményeit, Virág szerint ezután születik majd döntés a továbbiakról. Feltűnő, hogy sem a közleményben, sem a Virág által elmondottakban nem szerepelt a „határozott” minősítő, ami eddig a 30 bázispontos emelésnek felelt meg. Ebből az is következhet, hogy nyitva hagyja egy mérsékeltebb kamatemelés lehetőségét is tanács.
Kiszáll a jegybank az állampapírból
A monetáris tanácsa arról is döntött, hogy megkezdi állampapír-vásárlási programjának kivezetését. Virág kiemelte, hogy mindez csak a piaci és a likviditási stabilitás fenntartása mellett lehetséges, ezért egy fokozatos, elnyújtott folyamatra kell számítani.
Első lépésben mostantól a heti 60 milliárd forintról 50 milliárd forintra mérséklődnek az MNB vásárlásai. Ezt követően a tanács a negyedévek végén, először 2021 szeptemberében értékeli átfogóan az állampapír-vásárlási programot. Ennek keretében dönt a kivezetés következő lépéséről, és meghatározza a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.
Virág kiemelte, hogy az MNB folyamatosan figyeli piaci stabilitást, az aukciós hozamok és a regionális, illetve a fejlett piacokhoz mért felárunkat, és ennek fényében rugalmasan dönt, ha kell, újra megemeli a vásárlási keretet.
Emellett a hosszú távú fenntarthatóságot támogató programok továbbra is fontos részét képezik az eszköztárnak. Az ennek jegyében elindult MNB Zöld Jelzáloglevél-vásárlási programot sikeresnek értékeli a tanács, ezért a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárd forintra emelte.
Már majdnem olyan mint a válság előtt
A megismert második negyedévi, és az eddigi harmadik negyedévi adatok alapján az MNB úgy látja, hogy a gazdaság már túllépett válságon, nagyon erős a kilábalási potenciál, ezen a téren európai átlag feletti, várhatóan élmezőnyös helyzetben lesz az ország.
A kilábalás szerkezete eltérő, az ipar gyorsabban, a szolgáltatások lassabban találnak magukra. Inflációs szempontból kijelenthető, hogy az újranyitást követő kezdeti, erőteljes áremelkedés megállt, így a szolgáltatásoknál stabilizálódni látszanak az árak.
Viszont októberben, vagy novemberben ezzel együtt is egy újabb inflációs csúcsra számít a tanács, amit majd részletesen a szeptemberi inflációs jelentésben járnak körül, ekkor ismertetik a kockázati forgatókönyveket és a további tervezett lépéseket is.
Szeptemberben jön a folytatás
Az MNB iránymutatása szerint következő hónapokban határozott ütemben folytatódhat a kamatemelés, így a következő két ülésen további 25-25 bázispontos kamatemelésre számítunk, amivel az év végére 2 százaléka emelkedhet az alapkamat. Ezt követően véget érhet a kamatemelési ciklus – Suppan Gergely, vezető elemző, TakarékbankAz üzemanyagok és a jövedék adóval érintett termékeken kívül a szolgáltatások áremelkedése is fennmaradhat a következő hónapokban. Ezt a forgatókönyvet a járvány esetlegesen kialakuló, súlyos negyedik hulláma átírhatja, de már nem számítunk olyan szigorú korlátozásokra, mint tavaly és idén tavasszal. Várakozásunk szerint az idei évben 4,1 százalékon alakulhat az éves átlagos infláció, mely jövőre 3,3 százalékra eshet vissza - Varga Zoltán, senior elemző, Equilor