A jegybank döntéshozó testülete júliusi, rendes kamatdöntő ülésén 30 bázisponttal folytatta a júniusban indult kamatemelési ciklust. A jegybanki alapkamat 1,20 százalékra emelkedik. Az egynapos betéti kamat 0,25 százalékra, míg az egynapos és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamata 2,15 százalékra változik, ezek esetében is 30 pontos emelést tartott indokoltnak a testület.

Az emelés ténye borítékolható volt, a mérték viszont kisebb meglepetést okozott, több elemző szerint ezúttal az MNB beéri egy 15 pontos emeléssel.

Virág Barnabás MNB-alelnök a döntést ismertető háttérbeszélgetésen külön kiemelte, hogy ezzel ismét pozitív tartományba került a korábban -0,05 százalékos egynapos betéti kamat.

Magyarország lezárta a negatív kamatok korát

- mondta Virág.

A monetáris tanács a kamatkondíciók szigorításával párhuzamosan folytatja a hosszú futamidőn ható eszközök fokozatos kivezetését. Az MNB júniusban a keretösszeg kimerülésével bejelentette az Növekedési Hitelprogram (NHP Hajrá) lezárását, következő lépésként megszünteti a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz alkalmazását.

Augusztusban pedig felülvizsgálja állampapír-vásárlási programját is.

Nem szűnik az infláció

Az infláció a következő hónapokban már fokozatosan csökken, ugyanakkor várhatóan az év végéig a jegybanki toleranciasáv fölött alakul. Az infláció 2022 elején újból a jegybanki toleranciasávba süllyed és a monetáris politikai szigorító ciklus következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.

Virág ezt többek között azzal indokolta, hogy a magas átoltottság miatt Magyarország hamarabb tudott nyitni, így az infláció is hamarabb felpörgött a gazdaságban. Amennyiben nincs negyedik hullám, illetve csak mérsékelt káros hatást okoz, idén a jegybank akár 6 százalékot meghaladó növekedést is elképzelhetőnek tart, amit jövőre 5,5 százalékos bővülés követhet.

Ennek viszont elkerülhetetlen inflációs hatásai lesznek, ami ellen proaktívan fellép a kamatemelési ciklus folytatásával az MNB.

Messze még a vége

Virág Barnabás kiemelte, hogy júniusban egy „határozott” üzenetnek szánta a jegybank, hogy 30 pontos emelt az alapkamaton. Miután az iránymutatás változatlan és júliusban is 30 pontot emelt a monetáris tanács, ebből arra lehet következtetni, hogy marad a 30 pontos tempó, noha ezt az alelnök nem konkretizálta.

Annyit mondott, hogy a legközelebbi szeptemberi inflációs jelentés kapcsán értékeli újra a helyzetet a jegybank, így várhatóan ekkor születhet döntés a kamatemelés léptékének változásáról.

A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak – áll a kamatdöntést kísérő közleményben.

A kamatok vártnál gyorsabb emelkedése miatt az év végéig 1,50 százalékra emelkedhet az alapkamat, de továbbra is arra számítunk, hogy a kamatemelési ciklus a jövő év elején véget érhet, így a jövő év első negyedévéig 1,75 százalékra emelkedhet az alapkamat. A piaci árazások jóval meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak októberre 1,7 százalék, jövő januárra 1,95 százalék, jövő év közepére 2,1 százlék, 2022 végére 2,25 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre. - Suppan Gergely, vezető elemző, Takarékbank

A mai kamatemelés bejelentését követően visszakerült az emelkedő ék alakzatba a forint jegyzése. Amennyiben a 360-as szint alatt marad az árfolyam, folytatódhat a forinterősödés, ez esetben a következő fontos szint a 200 napos mozgótlag 358 felett. - Varga Zoltán, senior elemző, Equilor