Beváltva mindazt, amit Virág Barnabás alelnök előkészített, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) meglépte az évtizedes fordulatot, és a szigorítás útjára lépett. A monetáris tanács havi rendes ülésén az alapkamatot 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte, az egynapos betéti kamatot -0,05)százalékon, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon határozta meg.

A részletekről Matolcsy György a jegybank elnöke, Kandrács Csaba, Patai Mihály és Virág Barnabás alelnökök délután 3-kor számolnak be sajtótájékoztatón.

Kapcsolódó

Virág a kamatdöntést megelőlegezve már a sajtónak és előadásokban elővezette, hogy az MNB egy markáns lépést tervez, ezt a piaci szereplők különböző szinteken árazták.

A kommunikációból az is kiderült, hogy a döntés előtt 0,6 százalékos alapkamat válhat az MNB meghatározó piacirányító eszközévé, szakítva az eddigi gyakorlattal, amikor az MNB egyéb eszközivel hatott a piacra.

A mai kamatdöntés csak a történet egyik része, hiszen a hét második felében derülhet ki, hogy az egyhetes betéti kamattal mit tervez a jegybank

- állt Pálffy Gergely és Blahó Levente Raiffeisen elemzők értékelésében a kamatdöntést megelőzően. A jegybank eddig az egyhetes kamatszintet tekintette fő eszköznek, az eddigi kommunikáció szerint ennek is megegyezik majd a rátája az alapkamattal a jövőben.

Indulhat a hadjárat

Szintén most jelenteti meg a jegybank új, negyedéves inflációs jelentésének sarokszámait. Ez várhatóan dinamikusabb növekedési pályát, egyben a vártnál magasabb, és tartósabb inflációt vetít előre.

Ez vezetett oda, hogy Matolcsy György jegybankelnök szokatlanul kemény kritikát fogalmazott meg a 2022-es, a gazdaság újraindítására tervezett költségvetéssel szemben.

Matolcsy szerint a magas hiány, amit Orbán Viktor miniszterelnök szerint a vállalatok és több társadalmi csoport, a nyugdíjasok és a fiatalok, valamint a gyerekesek támogatására kell fordítani, elhibázott pálya, ami jelentős kockázatokat épít be a gazdaság működésébe.

A Magyar Nemzeti Bank vezetése ezért elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát annak érdekében, hogy minél előbb 3 százalék közelébe, tehát a 3-3,4 százalékos GDP-arányos sávba csökkentsük a jövő évi államháztartási hiány célszámát

- írta Matolcsy a Magyar Nemzetben megjelent esszében.

A helyzet külön érdekessége, hogy Matolcsy 2013-ban indult elnöki regnálása alatt most először fordult elő komoly érdekellentét a növekedést és egyéb politikai célokat szem előtt tartó kormányzat, és az inflációs mandátumát törvényileg elérni akaró MNB között.

A márciusi inflációs jelentés sarokszámai

2020202120222023
Infláció3,33,8 -3,92,9 -3,03
Gazdasági növekedés-54,0-6,05,0–6,03,5
Forrás: MNB

Tartósan drágulhat minden, lépni kell

Úgy tűnik itthon a nemzetközi trendeknek megfelelően felül kell bírálni, hogy ideiglenes lesz a tavaszra bekalkulált inflációemelkedés. Várhatóan 5 százalékos, vagy azt is meghaladó drágulás alakul jelenleg az idei évre.

Ha úgy tetszik, az MNB 3 százalékos középtávú célja, és az ahhoz szabott plusz-mínusz egyszázalékos tűréssáv várható tartós túllépése miatt nem is tehet mást, hogy teljesítse mandátumát.

Mint azt Kiss Péter, az Amundi kötvényportfólió menedzsere egy háttérbeszélgetésen elmondta, megoszlanak a vélemények a drágulás tartósságáról:

  • A tartós infláció mellett szól, hogy a válság miatt megkövül a deglobalizáció. Miután a járvány alatt megszakadtak az ellátási láncok a határok átjárhatatlansága miatt, ehhez a vállalatok megtanultak alkalmazkodni, és ez így is marad a jövőben is.
  • A tartósság felé mutat, hogy a jegybankok folyamatosan kiszállnak a gazdaságélénkítésből, viszont az állami költségvetések jelentős pénzpumpát jelentenek. Ez így van az Egyesült Államokban, és a 2022-es költségvetési terv alapján Magyarországon is.
  • Hosszabb távon tényező, hogy egyre idősebbek a társadalmak, ami tapasztaltabb, és ezáltal jobb alkupozícióban lévő munkaerőt feltételez, különösen a válság ellenére is tartós munkaerőhiányt látva.

A másik érvrendszer szerint a mostani is csak ideiglenes megugrás lesz a rátában, és lényegében visszatérhet az előző 10 év dinamizmusa.

  • Az érv itt leginkább a bázishatás, amit a Covid-19 okozott minden gazdaságban. A nyersanyagárak jelenlegi felfutását is ideiglenesnek lehet tekinteni, amennyiben a gyártás és a kitermelés a járvány végével helyreáll.
  • Az idősödő társadalmakban alapvetően alacsonyabb az infláció, ahogy idősödik az ember kevesebbet költ. Ez is a fejlett társadalmak sajátossága, csakúgy, mint az, hogy ahol magasabb az eladósodottság, ott szintén alacsonyabb a költés, így az inflációs nyomás is.

Kiss szerint definitív válasz nincs, „vaktában lövöldözünk” kifelé menet egy válságból. Az Amundi az eddigi kommunikáció alapján 0,9-re való kamatemelést számított júniusra, és mint azt a Napi.hu kérdésére Kiss elmondta, kijelenthető, hogy az alapkamat és az eddig legfontosabbnak számító egyhetes betéti eszköz kamatának összezárásával egy konvencionális politikára tér vissza az MNB.

Az USA mutatja az irányt

A globális piacon meghatározó amerikai jegybank, a Federal Reserve (Fed) is hasonló útra lépett, ami önmagában szigorításra késztethetné az MNB-t.

Jerome Powell elnök a legutóbbi kamatdöntést követően már elővezette, hogy az USA-ban is a vártnál tartósabbnak ígérkező inflációs folyamatok miatt már eljutott odáig a Fed kormányzótanácsa, hogy az eszközvásárlási programjának a leépítését napirendre vegye.

A Nordea elemzője, Andreas Steno Larsen szerint az USA-ban is megugrik az infláció júniusban, amire ha reagál a Fed, az dollárerősödést hozna.

Ez megint csak fejtörést okozna az MNB-nek, ami az eddig években a laza monetáris politikával és az ezzel járó gyenge forinttal támogatta a növekedést. Mostanra azonban fordult a helyzet, és a magas infláció kontrollálása érdekében az erősödő fizetőeszközben érdekelt a monetáris tanács.

A forint a kamatdöntést megelőzően 354 körüli szinteken kereskedett az euróval szemben.