Finomhangolás: így tekinti szeptemberi kamatdöntését a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A monetáris tanács érdemben nem változtatott, változatlanok maradtak a kamatok, a negyedik negyedévre vonatkozóan azonban 100 milliárd forinttal, a korábbi 200-400 milliárd forintos sávról, legalább 300-500 milliárd forintra emelte az átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát, vagyis az elérhető pénzbőség kismértékű emelésével lazított a feltételekben.

A döntés indoklásása szerint a globális növekedési kilátások romlása és a visszafogott inflációs folyamatok következtében a külső monetáris politikai környezet újra lazábbá vált. A Federal Reserve július után szeptemberben ismét csökkentette irányadó rátáját. Az Európai Központi Bank (ECB) legutóbbi kamatdöntő ülésén a betéti kamat 10 bázispontos csökkentéséről és eszközvásárlási programjának nyíltvégű újraindításáról döntött.

Kapcsolódó

Az ECB kommunikációja szerint az irányadó ráták a jelenlegi vagy annál alacsonyabb szinteken maradnak mindaddig, amíg az inflációs folyamatok fenntartható módon a jegybanki cél közelébe nem emelkednek. A globálisan meghatározó jegybankok iránymutatásai és az elemzői várakozások alapján a lazább monetáris politikai környezet tartósan fennmarad és további lazító lépések várhatóak.

Mint azt Nagy Márton MNB alelnök a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen elmondta, nyár óta változott a monetáris tanács helyzetértékelése, mostanra nagyobb valószínűségét látják annak, hogy az infláció elmarad a korábbi várakozásoktól. Ennek egyrészt oka az alacsony importált infláció, illetve a romló külső feltételek miatt a növekedés is lassulhat itthon. Belföldön is mérsékli a likviditást a MÁP+, a vonzó állampapírban immár megközelítette a 2 ezer milliárd forintot a lakossági megtakarítás.

Az MNB legújabb előrejelzése alapján a gazdasági növekedés a következő negyedévekben lassul. A romló európai konjunktúra a hazai GDP alakulásában is egyre erőteljesebben érzékelteti hatását. A gazdasági növekedés fokozatos lassulásával összhangban a bérdinamika mérséklődik, amivel párhuzamosan a fogyasztás növekedési üteme is lassul.

A hazai export a globális és az európai keresleti kilátások romlása miatt visszafogottabban emelkedhet. A GDP 2019-ben várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal növekszik. A magyar gazdaság eurozónához történő felzárkózása a romló külső konjunktúra ellenére a következő években is a legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fenntartása mellett folytatódik.

A jegybank maximálisan kihasználva a rendelkezésére álló mozgásteret továbbra is teljes mértékben elkötelezettnek látszik a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett. A döntések arra is utalnak, hogy a forint árfolyam jelenlegi szintje nem zavarja a döntéshozókat

kommentálta a kamatdöntést Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

Nagy a várakozásoknak megfelelően nem reagált az MNB nevében az újabb rekordokat döntő gyenge forintárfolyamra, mivel az nem jelent olyan árstabilitási kockázatot amire a jegybank mandátuma kiterjedne. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint ennek megfelelően elképzelhető, hogy folytatódik a forint gyengülése.

Nagy megismételte, hogy az MNB változatlanul óvatos, megmarad az adatvezéreltség. Nincs semmilyen ciklus a kamatpályában, mint az elmúlt negyedévekben, ezúttal is egyszeri döntés született, és a negyedik negyedévben is ezzel lehet számolni.