A legutóbbi, júniusi kamatdöntésen 25 bázisponttal csökkentette a jegybank az alapkamatot, amivel behúzta a féket a korábbi hónapok 50 bázispontos kamatvágásai után. A jegybank 2022. szeptember 27-én 125 bázisponttal emelte meg utoljára az alapkamatot, 13 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.

Forrás: MNB
Forrás: MNB
Kép: Economx.hu

A monetáris szigorítás 2022. októberében más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd ezt csökkentette fokozatosan. Így bár az alapkamat hivatalosan 13 százalék volt, az effektív kamatláb 18 százalékra ugrott. 2023 szeptemberére jutott el odáig az MNB, hogy lezárhassa a rendkívüli kamatkörnyezet normalizációját. A döntést követően a 13 százalékos alapkamat vált az effektív jegybanki kamattá.

Kapcsolódó

Most a keddi MNB ülés lesz érdekes, ugyanis az elmúlt hetekben fokozatosan nőtt annak az esélye, hogy a jegybank 25 bázisponttal vághat júliusban is,

miközben a júniusi ülést követően eleinte úgy tűnt, hogy egy darabig ki fog várni a központi bank a további lazítással. 

Ugyanakkor az elmúlt két hétben egyértelműen mérséklődtek idehaza is a kamatvárakozások, ami azzal párhuzamosan következett be, hogy az amerikai Fed-től is most már gyakorlatilag borítékolhatónak tekinti a piac a szeptemberi kamatvágást. 

A legutóbbi MNB kamatdöntés idején még nem volt ennyire kedvező a helyzet, az amerikai inflációval kapcsolatos kilátások valamivel pesszimistábbak voltak.

Azonban az utóbbi hetekben beérkezett adatok és a Fed-től érkező kommentárok egyre inkább az inflációs kockázatok emlegetése felől egy további munkaerőpiaci gyengülés elkerülésének irányába mozdultak el – mutatott rá az Economx-nak Árokszállási Zoltán. Az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint ez figyelemre méltó változás, és alátámasztja a piaci várakozások enyhülését a tengerentúli kamatpályával kapcsolatban. Emiatt lettek bátrabbak az árazások a hazai kamatkilátásokkal kapcsolatban is.

Erre ráerősíthetett, hogy Virág Barnabás is azt az üzenetet közvetítette korábban, hogy a nemzetközi kamatkilátások kulcsfontosságúak lehetnek a hazai kamatkilátások szempontjából. 

A forint szempontjából ez a legfontosabb döntés

Az alapkamat csökkenése egyre kisebb támaszt jelent a devizánk számára, így a forint gyengülésén is érezhette a lakosság az alacsonyabb kamatokat. A lapunknak nyilatkozó szakértők többsége szerint most is egy 25 bázispontos kamatcsökkentés jöhet. 

A most már valószínűbbnek tűnő kamatvágás a csökkenő piaci kamatvárakozások miatt várhatóan nem rengetné meg túlságosan a forintot, de a további erősödésnek gátat szabhat

– nyilatkozta lapunknak Árokszállási Zoltán. Megjegyezte, hogy fontos lesz majd a döntést követő MNB tájékoztató és a Monetáris Tanács közleménye is, mivel a hazai inflációval kapcsolatban az összes kétely még nem múlt el. A fentiek miatt a keddi nap különösen érdekes lehet a forint számára, bármely irányba elképzelhető hevesebb mozgás.

A forint árfolyama a 390 körüli szinteknél sem túlértékeltnek, sem alulértékeltnek nem tekinthető

– jelezte a szakértő, aki szerint ha a globális kamatvárakozások tovább mérséklődnének, az javíthatja a befektetői hangulatot, és a forint számára kedvező lenne a következő hetekben.

Ugyanakkor ez esetben az MNB vélhetően felbátorodna a kamatcsökkentésekkel, ami nem segítené a forint tartós felértékelődését. „A túlzott gyengülés esetén viszont, úgy vélem, az MNB az óvatosságot igyekezné hangsúlyozni, ez pedig a jelentősebb forintleértékelődés ellen hatna” – jelezte a szakértő.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a legutóbbi, június 18-i kamatdöntő ülés óta eltelt időszakban több kedvező folyamatot láthattunk, egyrészt bár a júniusi maginfláció emelkedett, a headline infláció 3,7 százalékra csökkent. Ezért ő is valószínűbbnek tartja most a 25 bázispontos kamatcsökkentést. Szerinte az euró-forint árfolyamában a 387-397-es, míg a dollár-forint esetében a 355-365-ös tartomány látszik bejárhatónak a következő hetekben.

Szünetet tarthat az MNB?

A jegybank kamatdöntésével kapcsolatban sok a bizonytalanság, az MNB se adott ki egyértelmű iránymutatást, így pedig nagyjából ugyanakkora az esélye a 25 bázispontos vágásnak, mint a kamattartásnak – véli Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője. 

A kamatvágás mellett a kedvező inflációs adatok, illetve az utóbbi időszakban kismértékben erősödő forintárfolyam szól, amit a nemzetközi hangulat is támogatott 

– jegyezte meg a szakértő. Az alapkamat tartása mellett elsősorban a nagy jegybankok (Fed, EKB) kamatpolitikájával kapcsolatos bizonytalanság szól, és hogy „ezzel az MNB erős üzenetet küldene a pénzpiacok felé az irányultságát illetően”. 

Emiatt most inkább arra számítunk, hogy nem változik az alapkamat szintje kedden, azonban az év hátralévő részében 3 darab egyaránt 25-25 bázispontos kamatvágásra kerülhet sor idehaza

– mondta Molnár Dániel lapunknak. A szakértő szerint a nemzetközi térben ismét az Egyesült Államokra érdemes figyelni. Csütörtökön érkezik a második negyedéves GDP első becslése, amely az USA gazdaságának állapotáról ad képet, így érdemben befolyásolhatja az euró-dollár keresztárfolyamot, amely kihatással van a forint árfolyamára. 

Miközben a PCE infláció a Fed által kiemelten figyelt árindex, annak kedvező alakulása tovább erősítené a Fed-kamatvágásokkal kapcsolatos várakozásokat, így pedig gyengítené a dollárt az euró ellenében. 

A Fed részéről alapvetően két kamatvágást várunk idén,

azonban az utóbbi időszakban felröppentek már olyan várakozások, hogy akár már júliusban léphet a jegybank, vagy novemberben is beiktathat egy kamatvágást a Fed. 

A gyorsabb kamatvágás érdemi támaszt nyújtana a forint árfolyamának is. Ezeken felül a héten is alapvetően az általános piaci hangulat befolyásolhatja a pénzpiaci mozgásokat – zárta az elemző.