Júliusi kamatdöntésén folytatta a kamatemelést a Magyar Nemzeti Bank, az alapkamatot ezúttal 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a monetáris tanács. Az emelés tényéről, és arról, hogy ismét egy jelentősebb szigorításra van kilátás nem hagyott korábban semmit kétséget a jegybank.

-Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé. Az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész határozottan beavatkozni. A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak

 – írta a legutóbbi kamatemelést követően iránymutató közleményében a monetáris tanács.

Akkor rendkívüli kamatemelést jelentettek be a testület nem-kamatmeghatározó ülésén. Ott az előzetes jelzéseknek megfelelően bezárta az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti ollót a monetáris tanács azzal, hogy az alapkamatot 200 bázisponttal, 9,75 százalékra emelte, és ugyanilyen mértékben tolódott feljebb a kamatfolyosó is.

Virág Barnabás alelnök egyúttal ismételten kiállt amellett, hogy az MNB elsődleges célja az idén akár 13 százalékot elérő infláció megfékezése, minden eszközzel, további szigorú kamatemelésekkel.

Nem lehet elaprózni

Az előzetes várakozások alapján júliusban az MNB 100 pontnál kisebbet nem emelhetett, lévén az inflációban a legjobb forgatókönyv szerint is csak ősszel remélhető valamilyen lassulás, miközben a forint az eddigi szigorítások ellenére sem akar érdemben elmozdulni a 400-as szintek közeléből az euró, illetve immár a dollárral szemben.

Az elmúlt hetek turbulens eseményeit követően a jegybank egész egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy „csalódást” okozzon a piacoknak, az ennél kisebb lépést valószínűleg negatív piaci reakciók követnék, amelyek végül akár újabb rendkívüli emeléshez vezethetnének – írta a kamatdöntést megelőzően Trippon Mariann a CIB Bank vezető közgazdásza.

Virovácz Péter, az ING elemzője előzetesen ennél is nagyobb, 125 bázispontos kamatemeléssel kalkulált. Az MNB határozott kamatemelési pályára állt, de, hogy ez mit is jelent a gyakorlatban az puszta feltételezés, lévén olyan időket élünk, amikor egy 75-100 bázispont emelés ér annyit mint korábban egy 25 pontos kamatmódosítás – írta a Virovácz.

Tartós nyomás

Az MNB kényszerpályán van, lévén a nemzetközi folyamatok mind a magasabb infláció felé hatnak, a belső bizonytalanságok ezt csak fokozzák.

Jelenleg a befektetőket az nyugtatja valamelyest, hogy a kormány visszaveszi a rezsicsökkentést, és több ígéretet is tett, hogy a határidőt közelítve megállapodásra jut az Európai Unióval és helyreállhat a költségvetési egyensúly is, ha jöhetnek a politikai viták miatt eddig visszatartott források.

Túl nagy elmozdulást azonban ez sem hozott, a július kamatdöntést is 400-as szintekről várta a forint az euróval szemben. Miután az Európai Központi Bank is meglépte a történelmi kamatemelést, és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) is szigorító pályán van, a nemzetközi nyomás továbbra sem fog mérséklődni a hazai monetáris politikán.

A döntés hátteréről tájékoztatást és további iránymutatást ad Virág Barnabás alelnök délután 3 órai kezdettel.