Kedden 1,2 százalékosra emelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatot, némileg még a piacot is meglepte a viszonylag nagy léptékű 0,3 százalékpontos szigorítással. Az MNB már májusban bejelentette: vége a laza monetáris politikának, az infláció magas, a jegybank pedig eleget tesz elsőszámú mandátumának, ami az árstabilitás megőrzése. Azt is jelezték már korábban az MNB vezetői, hogy a következő hónapokban egymás után jönnek az újabb kamatemelések, az elemzők is azt várják, hogy még az idén 1,5 százalékig emelkedik az alapkamat, de vannak, akik szerint 1,8 százalék sem kizárt. 2022 végére pedig bőven 2 százalék fölötti alapkamattal számol a piac.
A betéteseknek ez jó hír, a hitellel rendelkezőknek már kevésbé, a bankok ugyanis azonnal reagáltak a jegybank tegnapi döntésére is. A bubor, vagyis a budapesti bankközi kamatláb azonnal megugrott. A három hónapos bubor 1,33, a hat hónapot 1,42, az egyéves pedig 1,62 százalékra ugrott hirtelen, a kamatok rendre 26, 25 és 19 bázisponttal nőttek. Ez a lépés különösen annak fáj majd nagyon, akiknek olyan változó kamatozású hitele van, amelynél a referencia kamatszint a bubor.
Egykori devizahitelesek a célkeresztben
Ők elég sokan lehetnek. A jegybank legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentése szerint ugyan az elmúlt években sikerült elérni azt, hogy a bankok és a lakosság is áttérjen a fix kamatozású, kiszámítható törlesztőrészletű hitelekre, de korábban ez ne így volt. Az új kibocsátáson belül gyakorlatilag már nincsenek éven belül változó kamatozású hitelek, de a fennálló állományon belül 30 százalék, a jelzáloghitelek esetében pedig 40 százalék a változó kamatozású hitelek aránya. A jegybank adatai szerint a lakosságnak 2021 májusában valamivel több mint 5 ezer milliárd forintnyi jelzáloghitel-tartozása volt, ez azt jelenti, hogy ebből mintegy 2 ezer milliárd lehetett változó kamatozású, ezen túlmenően pedig még nagyjából 600 milliárd forintot tehettek ki a változó kamatozású személyi hitelek.
A változó kamatozású hiteleken belül is elég nagy részt tesznek ki az egykori deviza alapú jelzáloghitelek. Ezeket a kölcsönöket 2015 februárjában váltották át forintra úgy, hogy a kamatozásukat a három hónapos buborhoz kötötték. Az adósok ezzel eddig jobbára jól is jártak, hiszen a forintosítás után 2,1 százalékos bubor mellett kezdték meg a törlesztést, a kamatszint pedig folyamatosan csökkent, volt hogy nulla közelében járt (2017 végén, 2018 elején).
A tavaly márciusban indult moratórium idején 0,6 százalék körül volt ez a mutató, de az egykori devizahiteleknél a kamatperiódus fordulónapja február, május, augusztus és november, így az érintettek még 0,24 százalékos referenciakamat mellett léphettek be a fizetéskönnyítési periódusba. Azóta többször is változott a kamatszint, és most augusztusban is fog, a jelenlegi bubor alapján 1,3 százalék fölé fog ugrani.
Nő a felhalmozott kamat
A moratóriumba belépett adósok törlesztőrészlete alapszabályként nem nőhet a moratórium után, de vannak kivételek. Ezek közé az esetek közé tartozik, ha változó kamatozású a hitel, és annak a kamatfordulója a moratórium idejére esik. A kamatforduló után ugyanis változik a kamat és a törlesztőrészlet is, a moratóriumban lévő hiteleknél pedig a kamatfordulók után változik az a felhalmozott kamatmennyiség, amit majd a futamidő végén vissza kell fizetni.
Azok, akik háromhavi buborhoz kötött hitellel rendelkeztek, és egykori devizahitelesként 0,24 százalékos bubor mellett kezdték el a moratóriumot tavaly márciusban, már a hetedik kamatfordulót várhatják a hét végén. Tavaly májusban már 1,09 százalékosra ugrott a bubor, ami augusztusban 0,6 százalékosra csökkent, novemberben 0,77 százalékosra nőtt, majd az idén februárban 0,75, májusban pedig 0,79 százalékosra változott. Egy ötmillió forintos lakáshitel esetében ez azt jelenti, hogy ennek a hónapnak a végéig már mintegy 35 ezer forinttal több kamat halmozódott fel, mint ahogy azt a moratórium kezdetén számolhatták volna, a jövőben pedig még gyorsabban nőhetnek a kamatterhek.
Augusztustól tavaly februárhoz képest ugyanis egy 5 millió forintos 3 havi buborhoz kötött hitel havi kamatterhe több mint 4500 forinttal nő majd, és ha a jegybank tovább emeli az alapkamatot, szinte borítékolható, hogy novembertől még nagyobb lesz a különbség. Mindez azt eredményezheti, hogy az eddig kalkuláltnál is magasabb törlesztőrészlettel és hosszabb futamidővel számolhatnak azok, akik változó kamatozású hitel mellett maradtak bent a moratóriumban.
A fix is csak ideig-óráig fix
A fix kamatozású hitelek többsége sem fix a futamidő végéig, sok olyan kölcsön van, amelyiknek három-, öt- vagy tízévente változik a kamata. Ezek kamatperiódusa is eshet a moratórium idejére, ha így történt, ezeknél is változhat a törlesztőrészlet. Egyelőre csak a hároméves kamatperiódussal rendelkezők vannak komolyabb veszélyben, ők többnyire egy százalék alatti, szerencsés esetben akár 0,5 százalék körüli vagy az alatti referenciakamat mellett vehették fel 2017-2018 során a hitelüket. Ha mostanában változik a kamatuk, akkor 1,8 százalék fölötti referenciakamattal nézhetnek szembe az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) állampapírhozamai alapján.
A többi kamatperiódusnál, ha van is kamatforduló, azzal most nem jár különösebben rosszul a hitelfelvevő, az ötéves kamatok nagyjából hasonló szinten vannak, egyes hiteleseknek nőhet, másoknak csökkenhet a kamata a következő időszakban, míg a tízéves kamatperiódussal rendelkező hitelesek, akik nem lehetnek sokan, ha most van kamatfordulójuk, nagyon jól járnak, hiszen a mostani kamatok sokkal alacsonyabbak a 2011-eseknél.
A moratórium a mostani szabályozás alapján egyelőre változatlan formában szeptember végéig marad fenn. A bankok és az MNB is arra biztatja a résztvevőket, hogy ha tehetik, akkor lépjenek ki minél előbb, mert még ha fix kamatozású is a hitelük, akkor is megbánhatják a törlesztés hosszú ideig tartó felfüggesztését. A kamatok ugyanis a moratóriumban töltött idő alatt is ketyegnek, két év moratórium plusz két évre számolt kamatot jelent az adósnak, amelyek visszafizetése a moratóriumban töltött időn felül növeli majd a futamidő hosszát. Ez egy magasabb kamatú hitel futamidejét több évvel is meghosszabbíthatja, és a visszafizetendő összeget is jelentősen megnövelheti.