Keddi kamatmeghatározó ülésen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéshozó testülete durván, 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte az alapkamatot, folytatva azt a szükségszerű szigorítási pályát, amit az országban és nemzetközileg is érzékelhető inflációs folyamatok indokolttá tesznek.

Ez rendkívül komoly lépés, jócskán meghaladja az elemzők várakozását is. Az MNB az egyéb eszközeinél is közel hasonló szigorítást vezetett be, a monetáris tanács látszólag sokkoló intézkedéssel akarja gátját vetni az forintgyengülésnek és az inflációnak.

Májusban az inflációs ráta 10,7 százalékos volt, a kamatdöntést megelőzően pedig 404-es szintre gyengült a forint az euróval szemben.

Az MNB inflációs célja 3 százalék, amihez egy plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávot alkalmaz, ami idén nagyon távlatinak tűnik. A korábbi előrejelzések alapján ezt 2023 második felében lehetne elérni, ez azonban a szintén ma megjelenő makrogazdasági sarokszámokban már módosulhat.

A júniusi inflációs jelentést jelölte meg az eddigi iránymutatásban is Virág Barnabás, az MNB alelnöke, mint fő kiindulási pont a jövőre. Ebben várhatóan az ukrán háborúra és általában a globális bizonytalanságokra való tekintettel jelentősen romló kilátásokkal számol az MNB.

Mekkora kamatemelés a jó emelés?

Az elemzői spekulációk alapján júniusra jellemzően 50 bázispontos emeléssel lehetett számolni, ezt előzetesen azonban a több bizonytalansági tényező felemlegetésével toldották meg az elemzők. Virovácz Péter, az ING elemzője ekkora emelést jósolt, viszont kikötötte, hogy ez a forintárfolyam alakulásától függ, amit az MNB hivatalosan nem, a gyakorlatban viszont nagyon is figyel.

A kamatemelést megelőzően 400 környékén zajlott az euró-forint kereskedés.

A szigorítás mértéke bizonytalan, de mi valamivel nagyobb esélyt adunk annak, hogy a jegybank az előző havi 50 bázispontos lépésköznél marad annak ellenére, hogy bőven indokolható lenne egy akár jóval nagyobb emelés is – írta előrejelzésében Trippon Mariann, a CIB Bank közgazdásza.

Látva a forintgyengülést és a beláthatatlan áremelkedést, egy újabb 100 bázispontos vagy annál is nagyobb emelés se lenne indokolatlan, viszont kérdéses, hogy mennyire lenne hatékony, mivel az MNB eddigi nagyobb húzásai sem tudták megállítani a drágulást.

Általános érv, hogy mindezt a külső tényezők indokolják, májusban az eurozónában is 8,1 százalékos volt az infláció, és egyre nagyobb aggodalom van az energiaellátás miatt, ami általában is tovább hajthatja az árakat.

Mekkora lesz az MNB igazi kamata?

A kamatemelési ciklusban, májusban 50 bázisponttal 5,9 százalékra emelte az alapkamatot a monetáris tanács, a tényleges kamatszint, az MNB egyhetes eszközének kamata viszont egy meglepő húzással 7,25 százalékra emelkedett. A különbözetet az MNB azért tartja, hogy a havi szinten változó alapkamat mellett rugalmasabban, heti szinten is be tudjon avatkozni a piaci folyamatokba.

Török Zoltán a Raiffeisen vezető elemzője az Indexnek azt mondta, az MNB-nek érdemes lenne összezárni a két rátát. Török, aki saját bevallása szerint a konvencionális monetáris politikát tartja előnyösebbnek úgy véli, az MNB hitelességét javítaná, ha egy eszközzel igyekezne kezelni a piaci folyamatokat.

Ugyan a monetáris tanács havi rendszerességgel hoz kamatdöntést, semmi nem tiltja, hogy rendkívüli esetben ettől eltérjenek, erre volt is már bőven példa. Továbbá az eddig iránymutatásban is kiemelték, a jegybank is szeretné a kettősséget megszüntetni, amint lehet.

A további kilátásokról ma 15 órától Virág Barnabás alelnök tart tájékoztatót.