Azok a nagyon erős hatások, amelyek a világgazdaságot alakítják, gyorsan átgyűrűznek a fogyasztói árakba. Ez a folyamat a következő hónapokban folytatódik. Az éves átlagos infláció 9 és 10 százalék között lehet, ez az európai országok középmezőnyében van – mondta a Világgazdaság által szervezett konferencián Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.

Fennáll a veszélye a stagflációnak. Példaként mutatott rá, hogy Amerikában 7 alkalommal ugrott 5 százalék fölé az infláció, a 7 alkalomból 5-ször recesszió következett be. Egyelőre mindenki abban bízik, hogy puha földetérés következik, de a szerinte a tapasztalatok azt mutatják, hogy ebből kemény földre térés lehet.

Virág szerint amennyiben nem történik olyan törésszerű változás, mint amit a covid okozott, akkor az idei évet tekintve optimisták lehetünk.

A jegybank várakozása szerint az első negyedéves GDP 8 százalék fölött lehet, emiatt az egész éves növekedés 4 százalék fölött alakulhat.

Hangsúlyozta, hogy hitelezési aktivitásban lényegesen jobb helyzetben van a bankszektor, mint 2009-es válság alatt volt. Ennek is köszönhető, hogy sikeres volt a hazai válságkezelés, aminek az alapja a hitelkiáramlás fenntartása volt. Európai összevetésben is kimagasló volt a hiteldinamika, több mint 20 százalékkal növekedett a hitelezés Magyarországon.

Ehhez az MNB nagyon aktív programjai is kellettek, több mint 11 ezer milliárdot juttatott a gazdaságba. A magyar gazdaságtörténetben először sikerült elérni, hogy eközben a relatív fejlettségünk még javult is, ezzel azon országok közé tartozunk, akik képesek voltak előrelépni a válság időszakában is.

Mi az MNB-ben azt gondoljuk, hogy az egyensúlyok helyreállítását a költségvetéssel kell elkezdeni – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez segítheti a folyó fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítását.

Virág szerint három kockázati faktor határozza meg a magyar gazdaság megítélését. Az egyik egy külső, az a háború és annak nyomán kialakított szankciós politika. A másik az egyensúly helyreállítása, meg kell kezdeni az egyensúlyi pozíciók helyreállítását, a harmadik pedig Magyarország és az EU közötti nézeteltérések rendezése.

Az a fő kérdés, hogy képesek vagyunk-e megvédeni a megtakarításokat - figyelmeztetett Virág Barnabás. Mindig az látszik, hogy a háztartási betétek kamata 2,5 százalékkal maradnak el attól ami indokolt lenne.

Nem vagyok elégedett a lakossági betétek kamatszintjével

– mondta az MNB alelnöke, szerinte nemcsak a bankok, a megtakarítók felelőssége is. Hangsúlyozta, hogy a megtakarítóknak is lépnie kellene, különben reálveszteséget könyvelhetnek el.

Egy ilyen közegben 15-20 százalékos hitelbővülést fenntartani lehetetlen – mutatott rá az MNB alelnöke, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vállalati hitelpiacon el kell kerülni a drasztikus hitelleépülést.

Célzott hosszabbításra lenne szükség a kamatstopnál

Az MNB alelnöke beszélt a kamatstopról is, amely 330 ezer szerződést adósát érinti. Ezt rendszerszinten kezelhető kockázat, átlagosan alacsony hátralévő futamidő és fennálló tőketartozás.
Virág Barnabás szerint célzott hosszabbításra lenne szükség a kamatstop esetén, amely a legsérülékenyebb csoportokat érinti.

A zöld átállásnak folytatódnia kell, ez a fenntartható fejlődés alapja. Az MNB programjai révén elkötelezett, hogy ezt a folyamatos elősegítse. Ugyancsak fontos a jegybank számára a digitalizáció támogatása. 2020 márciusában adták ki a digitális ajánlásaikat, ez a folyamat zajlik tovább. Szerinte dicséret illeti a bankrendszert, az első lépéseket megtették, ugyanakkor hangsúlyozta, nem lehet a digitális beruházásokból visszavenni.

Aki nem képes a digitális átállást meglépni, az nem fogja tartani a lépést a versenytársakkal – hangsúlyozta az MNB alelnöke.