Egyre inkább úgy tűnik, hogy a gazdasági szereplők, a vállalatok és a háztartások egyaránt tartósan kedvezőtlen tényezőként számolnak a járványhatásokkal, és ennek megfelelően hozzák döntéseiket - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb negyedéves inflációs jelentésének ismertetésekor Balatoni András igazgató.

A jegybank is lemondott korábbi, mindenki másnál optimistább előrejelzéséről, és immár akár 7 százalék közeli zsugorodást is elképzelhetőnek tart a magyar gazdaságban idén, amit jövőre 4,5 százalék körüli pozitív hatás követhet.

Kapcsolódó

Az MNB reagált egyrészt az éves és negyedéves viszonylatban is 14 százalék körüli második negyedévi gazdasági zuhanásra, másrészt mindarra, ahogy erre a gazdasági szereplők is válaszoltak.

Satufék

Az első negyedévben relatív jó helyzetben volt Magyarország a lassulás ellenére, viszont a második kifejezetten gyenge volt. Időzítési hatásként koncentráltan ebben az időszakban jelentek meg az intézkedések nyomán a koronavírus hatásai.

A vállalatok érzékelik, hogy tartós lesz a válsághatás, a háztartásoknál hasonló a helyzet, tartósan visszafogottá válhat a fogyasztás. Balatoni szerint fel kell készülni, hogy elbocsátások is lesznek még a vállalati szektorban, és pont a járvány tartóssága miatt elhalasztanak vagy el is törölnek tervezett beruházásokat.

Az inflációs jelentés értelmében 110-160 ezerrel csökkenhet a foglalkoztatottság 2021-re. Ha beindítják a termelő kapacitásokat jövőre, és lesz kereslet, akkor 2022 közepére ismét elérhető cél a 4 százalékos munkanélküliségi ráta, ami teljes foglalkoztatottságnak tekinthető.

Furcsa a közgazdaságtan

A jegybanki elemzésben kiemelt szerepet kap, hogy a vírushelyzet számos közgazdasági anomáliát is előidézett, ami boríthatja az inflációs pályával kapcsolatos gondolkodást is.

Balatoni szerint a második hullámban dezinflációs hatásokat hoz a külső környezet. Jellemzően 5-6 negyedévig eltart az iparcikkek terén az átfutás addig, ameddig az megmutatkozik az inflációban.

Ugyancsak szempont, hogy 6-7 százalékos lesz a bruttó béremelkedés, szemben a megszokott kétszámjegyű növekedéssel - ez így is jelentős reálbér-emelkedést jelent. Viszont részben kényszerből, részben óvatosságból több fogyasztási költésről, mint amilyen a színház vagy az étterem, lemondanak időlegesen a háztartások.

Hiába vannak alapvetően stabil helyzetben, a vállalatok is elhalasztják a beruházásaikat, eddig ez az elmúlt években is maghatározó tétel volt a gazdasági növekedésnek.

A jelentés egyik kockázati forgatókönyve szerint is elképzelhető, hogy a remélttől eltérően alakul a kilábalás. A meglévő statisztikák szerint le kell mondani a gyors, V alakú felpattanási ívről, a számok egy elnyújtott, pipa alakú kikecmergést valószínűsítenek. Ennél is lehet azonban rosszabb, ha a tavaszihoz mérhető hatása lesz globálisan a második hullámnak, akkor már egy W alakú grafikonnal kell számolni, vagyis rövid távon számolni kell egy újabb zuhanással.

Matolcsy: az adat lett az új olaj, Európa lemaradt

Forradalom jön, ha nem is ugyanolyan pénzpiaci forradalom mint ami volt a 40-es és a 70-es években, de hasonló változást jelent a digitális transzformáció - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az 58. közgazdász-vándorgyűlésen.

Forradalmat jelent, hogy minden jegybank keresi a digitális pénz kibocsátásának lehetőségét, az adat immár olyan értékes nyersanyagnak számít mint a múlt évszázadban az olaj volt. Matolcsy szerint Európa lemaradt a technológiai versenyben, ami azért is látványos, mert töredékére zsugorodott az egyes vezető technológiák kifejlesztésének, hódításának szükségszerű időtartama.

A mostani évtizedben egyre inkább a nem hagyományos politikák mentén ad válaszokat a gazdasági helyzetre a jegybank. Az árstabilitás mellett más mandátumok is belépnek, szerepet vállalnak a zöld előremenetelben is a monetáris döntéshozók.

Matolcsy szerint a jövő stratégia szövetséget hoz, fúziót, hibrid működést a költségvetési és a jegybanki működés között.