Virág Barnabás, a jegybank alelnöke elmondta, hogy az infláció, mint téma továbbra is foglalkoztatja a gazdaság résztvevőit. Még nem került ki a közbeszédből, ami azt jelzi, hogy nem sikerült teljesen megszabadulni tőle, nem került még fenntarthatóan a jegybanki célértékre. Ezért a jegybanknak további feladata van az inflációcsökkentés terén. 

A Monetáris Tanács a kamatdöntés meghozatalakor 3 dologra fókuszált:

Kapcsolódó

  • az inflációra;
  • a reálgazdaságra;
  • és a pénzpiaci helyzetre. 

Az infláció októberben a várt értéken, sőt valamivel alacsonyabb szinten alakult, ám ebben egyedi hatások is közrejátszottak. Korábban jelen volt a profitinfláció, vagyis egyes ágazatokban a költségek növekedését meghaladó áremelkedés következett be, ez a folyamat azonban októberben megakadt az alacsony kereslet miatt: nagy kérdés, hogy ez tartós folyamat lesz-e.

A jövő évi inflációt illetően az lesz döntő, hogyan alakulnak az élelmiszerárak, miután sok más országban emelkedést mutatnak. Ugyancsak kedvezőtlen tényező a gyengülő forintárfolyam, és kérdéses még, hogy a várható adóintézkedéseknek milyen hatása lesz. Ugyancsak lényeges, hogy az alacsony kereslet fennmarad-e, és kifejti-e deflációs hatását.

Reálgazdaság

Ami a reálgazdasági helyzetképet illeti: a globális térben fennáll a kettősség, hogy az USA növekedési számai erősek, Európa ezzel szemben inkább stagnál, vagy kis mértékben növekszik.

Magyarországon a reálgazdasági folyamatok két részre bonthatók: a monetáris politika hatókörén belül, és az azon kívül álló folyamatokra. Ami a monetáris politika hatáskörébe tartozó tényezőket illeti: a munkaerőpiac erős, a fogyasztás kezd élénkülni, az óvatossági megtakarítási hajlandóság csökken.

A monetáris politikán kívül álló: a mezőgazdaságot befolyásolta az aszály, az ipart pedig meghatározza, hogy mi zajlik a német iparban, és ott most stagnálást lehet észlelni. Ezekre értelemszerűen nincs ráhatása a monetáris politikának, és jelentős még a beruházások elmaradása, amire a jövőbeni várakozások vannak hatással. A befektetők félnek, hogy milyen lesz a jövőbeni piac, ugyanakkor az infláció már kevésbé aggasztja őket. 

Ami a kockázati környezetet illeti: az amerikai gazdaság növekedése mellett az amerikai és az európai kamatkörnyezet közti eltérés nőtt, a dollár erősödött, az amerikai 10 éves hozamok emelkedtek. A feltörekvő piacok számára nem kedvező, hogy vonzóbbá váltak a dollárbefektetések, így kiáramlás kezdődött ezekről a piacokról. A geopolitikai térben továbbra is komoly kockázatok vannak, amelyek az energiaárakra is hatással vannak: a gázár emelkedett az utóbbi időben.

Forintárfolyam 

A forint árfolyamára ható legfontosabb fundamentális tényező, a fizetési mérleg továbbra is kedvezően áll: az első 9 hónapban 5 milliárd euró többletet mutat. A költségvetés helyzete nem ennyire vidám, de javulás várható: az idei hiány a tavalyi alatt lesz. A gazdasági növekedés még nem indult meg, de jövő év elejére már ez is várható.

A pénzpiaci stabilitás kulcsfontosságú, a külső környezet romlik, ugyanakkor a belső tényezők javulnak. A forint romlását Virág Barnabás mint adottságot említette, jóllehet az már év eleje óta zajlik, és akkor az volt az MNB kommunikációja, hogy ezt mindenképpen igyekszik elkerülni. 

Most újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy a konkrét árfolyamszintet nem kommentálja, ugyanakkor elmondta, hogy swappiaci beavatkozással év végén mindenképpen kezelni fogják az esetleges piaci zavarokat, egyúttal biztosítva a monetáris transzmissziót, a kamatszintet pedig egyelőre nem csökkentik tovább.

A továbbiakban hónapról hónapra figyelni fogják az adatokat: az inflációt és a külső környezetet, az országkockázatot. A pénzpiaci stabilitáshoz szigorú monetáris politikára, pozitív reálkamatra van szükség, így elképzelhető, hogy a jelenlegi kamatszint hosszabb távon fennmaradhat.

Jegybanki eredmény

Az Economx kérdésére Virág Barnabás elmondta, hogy az MNB mandátuma az árstabilitás és a pénzügyi stabilitást biztosítsa, a jegybank nyereséges működése nem az.

Tavaly az árstabilitásra való törekvést, az inflációcsökkentést csak jelentős veszteség mellett lehetett elérni, idén a veszteség vélhetően jóval alacsonyabb lesz, miközben a vásárolt jegybanki aranytartalék például javítja a pozíciót.