Rá se lehet ismerni a Magyar Nemzeti Bankra, ami néhány éve még a feltétel nélküli lazítás politikájában hitt, mostanra viszont már büszkén viseli, hogy regionális szinten is kiemelkedik az inflációra reagáló szigorítási intézkedéseivel a jegybanki mezőnyből

Kiérdemeltük, hogy mi vagyunk a leghéjább jegybank a térségben, ezt az alapállást a következő időszakban is tartjuk

-  mondta az idei utolsó kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Kapcsolódó

A monetáris tanács decemberben az alapkamatot 30 bázisponttal 2,40 százalékra emelte. A testület az egynapos betéti kamatot 80 bázisponttal emelve az alapkamattal megegyező 2,40, míg az egynapos és egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 30 bázisponttal emelve 4,40 százalékban határozta meg.

A döntés indoklása, hogy a rövidtávú várakozásokat kell sürgősen és erőteljesen horgonyozni, ezt szolgálja mind az egynapos kamatemelés, mint a kamatfolyosó felső határának kitolása, amivel a jegybank folytathatja az egyhetes kamat az alapkamatot meghaladó szintre való emelését.

Itt marad a drágaság

Az aktuális előrejelzés szerint az infláció 2022 negyedik negyedévében visszatér a jegybanki toleranciasávba, majd 2023 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2022-ben 4,7–5,1 százalékon, 2023-tól az inflációs céllal összhangban alakul.

Mindez azonban feltételezi, hogy egy hosszú, proaktív kamatemeléssel lép fel a jegybank. Az idei utolsó inflációs jelentés kockázati forgatókönyvei pedig inkább az árak további emelkedését, mint a látványos mérséklődést feltételezik.

Az új makrogazdasági előrejelzés értelmében a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év második felében az export gyors visszapattanást mutat, amit a kiépült új exportkapacitások is támogatnak. A GDP 2021-ben 6,3–6,5 százalékkal, 2022-ben 4,0–5,0 százalékkal bővül.

Ez 2021-re a korábbinál méréskeltebb növekedést feltételez, ennek oka Virág szerint, hogy a Covid-19 újabb fellángolása miatt érzékelhető visszaesés adódik a magyar gazdaság külpiacain.

Vége a vásárlásnak

Ahogy azt már korábban jelezték, az MNB arról is döntött, hogy kiszáll a piaci likviditásbővítésből. Miután lezárta idén a növekedési hitelprogram, a koronavírus kezelésére indított, egyelőre utolsó fejezetét a nyáron, most arról is döntés született, hogy a növekedési kötvényprogramnak is vége.

A folyamatban lévő kibocsátásokat még megvalósítják a program keretösszegének erejéig.

A jegybank egyúttal kiszáll az állampapírpiacról is, befejezi az eszközvásárlást. Az immár birtokában lévő papírokat a futamidejük végéig tartja. Virág kiemelte, hogy zavarok esetén célzottan, alkalmi jelleggel kész az MNB megjelenni ismét vevőként a piacon, ez azonban nem jelenthet eltérést elsődleges monetáris politikai céljaitól.

Messze még a vége

A másodkörös inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása hosszabb ideig tartó, kiszámítható monetáris politikai szigorítást tesz szükségessé. Az iránymutatás értelmében a tanács változatlanul az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű folytatását tartja szükségesnek.

Továbbá az egyhetes betéti ráta változatlanul magasabb lehet mint az alapkamat, hogy ezzel a havi rendszerességnél gyorsabban is tudjon lépni a jegybank.

Virág szerint a mostani világpiaci zavarok lefutását követően lehet ismét azonos szinten az egyhetes az alapkamattal.

Miután a mostani inflációs folyamatok alapján a változékony tényezőktől megtisztított maginfláció csak 2022 második felére csökkenhet, leghamarabb 2023 első félévében közelítheti meg ismét az árszínvonal alakulása a jegybank 3 százalékos középtávú inflációs célját.

Ennek megfelelően monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak – áll a testület közleményében.