Idei utolsó kamatdöntő ülésén is folyattatta a szigorítást a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a monetáris tanács az alapkamat 30 bázispontos emelésével 2,4 százalékra módosította a mutatót.
A tanács jelentős bizonytalanságok közepette döntött. Az előzetes iránymutatás nyomán a piaci konszenzus 30 bázispontos emelést jelzett, viszont a novemberi 7,4 százalékos inflációs adat és a csekély remény a gyors normalizálódásra nagy szórást hozott az előrejelzésekben, akadt 100 bázispontos emelésre vonatkozó prognózis is.
A Virág Barnabás alelnök a piaci szereplők felé azt közvetíti, hogy az MNB megmarad a fokozatosság mellett, így az alapkamatot kiszámíthatóan, elnyújtva emeli, miközben hetente többletemeléseket is tesz az egyhetes betétrátával.
Az utóbbi lehetőséggel az MNB ismét kettős kamatot alkalmaz, vagyis ténylegesen ezt kell a legfontosabb mutatónak tekinteni. Ezt a heti aukciókon folyamatosan emelte az MNB, a decemberi kamatdöntést megelőzőn immár 3,3 százalékra, vagyis a tényleges kamatráta több mint egy teljes százalékkal magasabb mint 2,1 százalékos alapkamat.
Virág a Világgazdaságnak adott interjúban azt mondta, hogy az MNB nem fog feltétlenül minden héten emelni az egyhetes rátán, és azt is célként jelölte ki, hogy a mostani turbulenciát követően az alapkamat ismét összezár az egyhetes kamatrátával.
Az MNB decemberi kamatdöntése mellett több fontos döntést is részletez ma. Virág Barnabás korábban a jegybank eszközvásárlásának kivezetéséről ígért részleteket, ezt ma a közleményben, illetve a szokásos sajtótájékoztatón ismertetheti az alelnök.
Egyben megjelennek az idei utolsó inflációs jelentés sarokszámai is. Jelenleg ebből a legfontosabb az inflációs előrejelzés, amiről Matolcsy György jegybankelnök előzetesen már elárulta, hogy a korábbi várakozásoknál jóval magasabb áremelkedést prognosztizál a jegybank, így idén és jövőre is 5 százalék körül alakulhat a ráta.
Orbán Viktor miniszterelnök ennek a prognózisnak alapján jelentette be a napokban a költségvetés módosítását, és a további nyugdíjemelést 2022-re.