A Magyar Nemzeti Bank októberi kamatdöntésén az alapkamatot változatlanul 13  százalékon hagyta. A monetáris tanács növekvő inflációs és politikai nyomás mentén hozta meg legújabb döntését.

A jegybank megelőlegezte, hogy a legutóbbi méretes kamatemelés után már leáll. Azonban adódtak fordulatok: Orbán Viktor miniszterelnök kérte a jegybankot, a Pénzügyminisztériumot pedig utasította, hogy jövőre drámai léptékben essen vissza az infláció.

Elszállt az infláció

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatközlése értelmében már 20 százalékot meghaladó szinten áll a drágulás, ebben kiugró az élelmiszerek árának emelkedése. Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnökének előrejelzése szerint ez még nem is a vége a folyamatnak, készülni kell a további drágulásra az őszi hónapokban. A fordulópont viszont közeleg.

Az MNB október 14-től egynapos FX-swapeszközt, valamint egynapos betéti gyorstendert hirdetett meg napi rendszerességgel az eddigieknél magasabb kamatszinteken – közölte a jegybank. Az alkalmazott eszközök célja, hogy a monetáris transzmisszió szempontjából kulcsfontosságúnak tartott részpiacokon –azaz a bankközi és a swappiacokon – egyaránt gyorsan és rugalmasan érvényesüljenek a szigorúbb monetáris kondíciók.

Emellett a jegybank vállalja, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt. Mivel a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitívak, így az intézkedés érdemben módosítja a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az MNB pénzt von ki a piacról, ami a kínálati hiány miatt további dráguláshoz vezet. Hosszabb távon viszont a kereslet korlátozásával visszaveti az árak emelkedését. A legerőteljesebb lépésként a monetáris tanács kiterjesztette a kamatfolyosót az egynapos eszköz esetében, ami így már eléri a 25 százalékot. A fedezett hitelnél ez egy 950 bázispontos változtatást jelent az akkori rendkívüli bejelentés értelmében.

Széttartó folyamatok

A jegybank elsődleges mandátuma az árstabilitás biztosítása, ami 3 százalék, illetve egy ehhez számított plusz-mínusz egyszázalékos tűréssáv. A mostani 20 százalékot meghaladó, és minden jel szerint emelkedő infláció ettől nagyon messze van.

Az állam feladata pedig a lakossági jóllét biztosítása, miközben deklarált cél az európai átlaghoz való felzárkózás is, amihez növekedés kell. Ezt egy magas, pláne az előző évtizedhez mérten kimagaslóan magas kamatszint alaposan el tudja gáncsolni.

A jegybank úgy kell mozogjon egy szigorítási pályán, hogy a lakossági kamatstop után a kormány egy vállalati kamatstopot is bejelentett. Mindezt úgy, hogy az MNB jó ideje azt ajánlja mindenkinek, aki megteheti, hogy lépjen ki, és kezdje el törleszteni hiteleit, mert azok felgyülemlenek, és később sokkal rosszabb helyzetbe kerülhetnek.

A statisztika alapján ki is bírhatja mindezt a magyar gazdaság. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, míg a nettó, a fiatalokat érintő adóváltoztatások miatt nagyobb mértékben, 17,3 százalékkal nőtt a KSH legutóbbi adatközlése alapján. Azonban ezzel szemben jövőre éves átlagban is zsugorodó reálbérrel kalkulálhatunk – mondja Virovácz Péter az ING közgazdásza.

Kényszerpálya

A nem is olyan régen a likviditás szűkítésének érdekében bevezetett új eszközöket felfüggesztették, helyettük egynapos betéti tendereket és deviza swapokat kínál a jegybank, 18, illetve 17 százalékos kamaton, vagyis egy effektív 500 bázispontos kamatemelést hajtott végre a monetáris tanács.

Ilyen mértékű egyszeri szigorításra még soha nem került sor hazánkban – emelte ki Trippon Mariann a CIB Bank vezető közgazdásza. A sáv 25 százalékos felső széle pedig egyértelmű üzenet a shortosok számára: az MNB kész tovább emelni a rövid lejáratú kamatot. A forint a kamatdöntést 412-es szinteken várja az euróval, a dollárral szemben pedig 418-as kurzus körül mozog.

Az alapkamat gyakorlatilag ismét totálisan elvesztette irányadó szerepét, ezt az egynapos betét vette át

– mondja Trippon.

Az MNB és a forint helyzetét az sem segíti, hogy a héten az Európai Központi Bank is egy várható kamatemelést eredményező ülést tart, ami forráskivonással és forintgyengüléssel jár.

Virág Barnabás alelnök a kamatdöntést követően háttérbeszélgetésen ismerteti a kamatdöntés részleteit.