Borultak a korábbi várakozások, így új stratégiával és megújult eszközökkel lép fel a jegybank a megemelkedett, és a vártnál jóval tartósabb inflációval szemben - mondta a monetáris tanács novemberi kamatdöntését követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

A magasabb inflációs pályára és a növekvő másodkörös hatások kockázatára reagálva a monetáris tanács a monetáris kondíciók szigorításának gyorsabb ütemű folytatásáról döntött. A döntés értelmében az alapkamat 30 bázisponttal 2,1 százalékra emelkedik. A testület az egynapos betéti kamatot 1,15 százalékban, míg az egynapos és egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 3,05 százalékban határozta meg. Az alapkamat a kamatemelési ciklus júniusi megkezdése óta 150 bázisponttal emelkedett.

Kapcsolódó

Ezt pedig további emelések fogják követni. A monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy egyértelműen a szeptemberi inflációs jelentés magasabb drágulási ütemet kilátásba helyező forgatókönyve valósul meg, mivel az infláció világszerte már nem csak az alapanyagok árában jelenik meg, hanem megindult a begyűrűzés a feldolgozott termékek árába is, továbbá az inflációs várakozások is emelkednek. Emiatt novemberben az október 6,5 százalékot követően 7 százalék felett lehet Magyarországon az infláció, a mérséklődés üteme pedig lassúnak ígérkezik.

Ezért a kamatemelési ciklus felgyorsítása és elnyújtása indokolt, valamint további eszközökkel is fellép az MNB, hogy a pillanatnyi piaci változásokra is tudjon rugalmasan reagálni.

Eddig tartott a konvencionális politika

A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak – áll a testület közleményében.

Virág elmondása alapján ez jelen pillanatban azt jelenti, hogy átvált a legalább 30 pontos havi emelési mértékre az MNB, és mindezt a korábban reméltnél hosszabb ideig kész fenntartani. A pontos mértékét a majdani emeléseknek majd a decemberi inflációs jelentés ismeretében közli a jegybank.

Azonban novemberben arról is döntöttek, hogy az egyhetes betét kamatát az árú- és
pénzpiaci áringadozások kezelése érdekében alapkamat fölé is mehet, és ez jó eséllyel meg is történik a csütörtöki aukción. Ez egyben azt is jelenti, hogy az MNB búcsút int a nyáron beállt konvencionális fordulatnak, amikor a kiegészítő eszközök mellett évek elmúltával ismét az alapkamat vált a központi eszközzé. Mostantól a tényleges kamatszint az egyhetes eszköz miatt ismét eltérhet az alapkamattól. Ezeken felül az MNB a swap-eszközeit is újragondolja, a tervezett fokozatos kivezetés helyett azonnal lép, ezzel is mérsékelve bankrendszerben lévő likviditást.

Kiszámíthatóság, hitelesség

A tényleges infláció, a másodkörös hatások és a várakozások megemelkedése miatt kell két fronton is lépni. Virág szerint egyrészt ezért kell egy elnyújtott ciklus, másrészt kell reagálni is ha épp kilengések vannak az például az árupiacon.

Rákérdeztünk, hogy az MNB ragaszkodik-e a ciklikus emeléshez, vagy kész egy-egy eseti, a régiós jegybankokhoz hasonló nagyobb emelésre is, amennyiben nem mérséklődik az infláció? Virág elmondta, a jelenlegi inflációs közegben elhúzódó, hosszú kezelésre kell felkészülni. - Továbbra is arra törekszünk, hogy kiszámítható, hosszú pálya mentén kezeljük a várakozásokat, érjük el a horgonyzottságot - mondta az alenök.

Ugyanakkor a jegybank úgy ítéli meg, hogy az egyhetes eszközzel rugalmasan korrigálhat. Az, hogy a régióból kilógó magyar jegybank, vagy a többi, nagyobb kamatemelésekkel élő monetáris döntéshozó követik-e a jobb stratégiát az inflációs szint eléréséhez, majd kiderül.

Azzal számoknak, költekeznek a magyarok

Szintén rákérdeztünk, hogy a monetáris tanács szerint milyen inflációs hatása lesz a növekvő bérekhez társuló egyéb juttatásoknak a fogyasztásban, mint amilyen az szja-visszatérítés, a fegyverpénz, vagy a többletnyugdíj.

Virág elmondta, az MNB úgy kalkulál, hogy a következő negyedévekben a belső kereslet egyre hangsúlyosabbá válik beruházások és a lakossági fogyasztás terén is. A magasabb minimálbér, és a többi új impulzust adó költségvetési intézkedések beépülhetnek az inflációba, ez is lassítja a csökkenést a novemberi csúcsot követően, erre fel kell készülnie a monetáris politikának is.

Minden eszközt, ami ezt kezeli, használni kell, használni is fogjuk

- mondta Virág.

Az MNB összességében mindenképp egy magasabb reálkamattal számol a jövőben, ami elengedhetetlen a 3 százalékos középtávú inflációs cél eléréséhez, ez azonban Virág szerint így sem fogja érdemben visszafogni a hazai gazdaság növekedését.