Novemberi kamatdöntésén a Magyar Nemzeti Bank 30 bázisponttal 2,1 százalékra emelte az alapkamatot. A monetáris tanács (MT) egyre nagyobb nyomás alatt folytatja ezzel kamatemelési ciklusát, miután októberben 6,5 százalékkal nőtt az infláció, a novemberi adat még ezt is túllőheti - akár 7 százalék fölé is - , ráadásul már egyáltalán nem tekinthető biztosnak, hogy záros időn belül normalizálódik a helyzet.

A forinttal 365 körüli szinteken kereskedtek az euróval szemben a kamatdöntést megelőzően, és a délután további részében élénkülő kereskedésre lehet számítani.

A magyar jegybank, reagálva az emelkedő inflációra júniusban kamatemelési ciklusba kezdett, amelyet addig folytat, és olyan mértékben, ameddig biztosítottnak látja a 3 százalékos középtávú inflációs céljának elérését. Ezt eddig 2022 második félévére a becsülte a monetáris tanács, miután a most még rendkívül magas energiaárak bázishatása kiesik a képletből. Az utóbbi hónapokban azonban egyre látványosabb áremelkedéseket mérnek, így szinte biztosra vehető, hogy idén az inflációs ráta túllövi a célhoz szabott plusz-mínusz egy százalékos tűréssáv felső küszöbét.

A nagy kérdés az MNB és a többi jegybank számára is, hogy ez a folyamat mennyire lesz tartós. Mindenesetre Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón arról kell meggyőzze a piaci szereplőket, hogy a tanács reálisan ítéli meg a terepet, és ura  helyzetnek.

Nagyot kell szóljon

A bizonytalanság miatt ritkán látott szórás volt tapasztalható az elemzői előrejelzésekben. Miután a legújabb GDP-adat arra utal, hogy lassulni kezdett a gazdasági növekedés üteme, Virovácz Péter, az ING közgazdásza szerint tovább nőtt annak valószínűsége, hogy az MNB nem csatlakozik más régiós jegybankok azon politikájához, hogy hatalmas lépésekkel emelje az alapkamatot. Szerinte a jegybank továbbra is a fontolva haladás útján marad, így novemberre csak újabb 30 bázispontos emelést prognosztizált.

Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője is minimum 30 pontos emelést várt, reális azonban az esélye annak a forgatókönyvnek is, hogy a jegybank tényleg a gázpedálra lép és ennél jóval nagyobb szigorítás mellett teszi le a voksát – vélekedett a kamatdöntést megelőzően.

Ennél azonban jóval nagyobb emelés is elképzelhető, sőt, már az is lehet, hogy a 30 pont csalódást jelentene. A Raiffeisen elemzői is azt gondolják, hogy egy nagyobb lépés kell, Török Zoltán vezető elemző szerint egy 90 bázispont körüli emeléssel tudná biztosítani a piacot arról ismét a jegybank, hogy elkötelezett a stabilabb infláció és forintárfolyam mellett. A 30 bázispont önmagában már valószínűleg csalódást okozna, 369-370 körüli, esetleg a feletti új forint mélypontokat generálva.

Mekkora emelés a kellően nagy emelés?

Az MNB októberben visszavett a tempóból, és 30 bázispontos emeléseket követően beérte egy 15 pontos emeléssel, noha nem volt egyértelmű indok arra, hogy lassulás lenne az árak emelkedésében. Mostanra viszont Patai Mihály a magyar jegybank alelnöke is tett olyan nyilatkozatot, hogy az MNB sincs teljesen meggyőzve, hogy olyan hamar normalizálódnak az inflációs folyamatok, mint azt akár pár hónapja a legtöbb jegybankár gondolhatta. 

Akkor még az lehetett a magyarázat, hogy az MNB – a nagy nemzetközi jegybankokhoz hasonlóan – átmenetinek tekinti a jelenleg mindenhol érzékelhető árnyomást, amelyet az energiarák normalizálódása majd kiegyenlít valamikor jövőre. Erről beszélt legutóbbi iránymutatásában Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke, és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke is a héten megerősítette az Európai Parlamentben tartott meghallgatásán, hogy az ECB sem tervez szigorítást.

Közben viszont számos, kisebb jegybank már lépett. A közép-európai térségben is jelentős, várakozásokat felülmúló emelések mellett döntöttek a jegybankok Csehországban, Romániában és Lengyelországban is, ahol ugyancsak elszálltak az árak.