A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán bemutatta a „Megatrendek – A világunkat formáló 64 alapvető megatrend” című kiadványát, mely nyolc fejezetben mutat be 64 olyan megatrendet, amelyek alapjaiban határozzák meg életünket. 

A kiadvány – mely itt érhető el – több tudományterület fúzióján alapul, így épít a rendszerelmélet, a kvantumfizika, a geopolitika és a fenntarthatóság elemeire is. Matolcsy György jegybankelnök szerint napjainkban az összetett rendszerek korában élünk, amelyek törvényekkel, szabályokkal és mintázatokkal jellemezhetőek – ezeket hozzák létre és tartják fent a megatrendek.

„Léteznek olyan alapvető megatrendek, amelyeket érdemes ismernünk a jövő kihívásaira való felkészülés során”

– idézi Matoclsy Györgyöt a jegybank közleménye. Az MNB elnöke szerint

  • ilyen a Pareto-elv, 
  • a 4T (Tudás, Tehetség, Tőke, Technológia) és 
  • a történelmi ciklusok ismerete is. 

A Pareto-szabályról elmondta, hogy sok esetben az eredmények 80 százaléka a ráfordítások mindössze 20 százalékából származik: a világ gyorsulásával párhuzamosan a Pareto-arány hatványai is előfordulhatnak, azaz a 20 százaléknak is van egy döntő jelentőségű 20 százaléka, ami az eredmények 64 százalékát előidézi, és ha a sort tovább folytatjuk, eljuthatunk akár oda, hogy 

erőforrásaink mindössze 1 százaléka hozhatja el eredményeink mintegy felét. 

A jegybankelnök erről a tavaly őszi Közgazdász Vándorgyűlésen is beszélt már, erről bővebben itt olvashat.

Mi is az a Pareto-elv?

A Pareto-szabály lényege, hogy az eredmények döntő részét az erőforrások kis hányada adja – írja tanulmányában az MNB. Tehát ha megtaláljuk, hogy ráfordításaink mely része jár a legnagyobb hatással, növelhetjük hatékonyságunkat és eredményességünket. A Pareto-elv a hatékony erőforrás-felhasználás lehetőségeit keresi, és kimondja, hogy sok esetben a következmények nagyobb része a ráfordítások töredékéből származik, azaz a felhasznált erőforrások nem lineárisan vezetnek el az eredményekhez. A Pareto-szabály alapjait Vilfredo Pareto olasz közgazdász alkotta meg a 19. század végén.

A megatrendek közül kiemelkedik három szupertrend: a klímaváltozás, a technológiai forradalom és a geopolitikai átalakulás, és hangsúlyozta, hogy a 4T képlete alapján az lesz sikeres, aki a tudás, a tehetség, a tőke és a technológia fúzióját meg tudja valósítani – idézi az MNB közleménye Matolcsy Györgyöt.

Matolcsy György
Matolcsy György
Kép: MNB

A jegybanki kiadvány a harmadikról, azaz a történelmi ciklusok ismeretéről azt írja, hogy a történelmi események időről időre ismétlődő mintázatokat és fordulatokat mutatnak. A szerzők példát is hoznak: a hosszabb gazdasági ciklusokat jellemzően a technológiai áttörések és a geopolitikai változások mozgatják.

Ezek felismerése által „könnyebben alkalmazkodhatunk a jövő kihívásaihoz, de figyelembe kell venni, hogy az ismétlődés soha nem pontosan az eredeti formában megy végbe”. 

Az MNB alelnöke, Virág Barnabás előadásában a három szupertrend mellett kiemelte a demográfiai folyamatokat is, mint jelenünket és jövőnket döntően meghatározó változást. Szerinte 

a nagy átmenetek korszakát éljük, amikor a változások összessége kritikus nagyságot ér el. 

Úgy véli, hogy nemcsak a változások mennyisége haladja meg az eddigieket, hanem azok sebessége is felgyorsult a korábbiakhoz képest, emellett több megatrend is fordulóponthoz érkezett.

Virág Barnabás
Virág Barnabás
Kép: MNB

„Az elmúlt évszázadban a világgazdaság exponenciális pályán növekedett, amelynek fontos hajtóereje volt a népességszám emelkedése és az összekapcsoltság növekedése, ugyanakkor ez a természeti erőforrások túlzott felhasználásával, továbbá a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek szélesedésével járt együtt” – jelentette ki az MNB alelnöke.

Kapcsolódó