A Matolcsy György vezette jegybank szerdán megismételte azt a figyelmeztetést, amely szerint a függetlenség visszaszorítását célzó kormányzati lépések korlátozhatják a monetáris politikai mozgásteret, Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis szigorítani kívánja a bank működési felügyeletét – írja a Reuters. 

A hírügynökség emlékeztet rá, hogy a forint a kedden elért éves mélypontjáról pattant vissza, és bőven a 400-as euró-árfolyammal kacérkodott. A magyar fizetőeszköz azután került komoly nyomás alá, hogy az európai törvényhozók a Magyarországnak nyújtott 10 milliárd eurós uniós támogatás felszabadításáról szóló határozat hatályon kívül helyezését kezdeményezték. Ám nyilván nem tett jót neki a jegybank és az Orbán-kormány közötti folyamatos üzengetés, amit a a befektetők már egyre mélyülő patthelyzetként értelmeznek. 

Kapcsolódó

A jegybank tavaly május óta lendületes kamatcsökkentési pályán van: azóta 900 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Ám mivel a globális jegybankok láthatólag hosszabb időre rendezkednek be a magas kamatlábakkal, egyre szűkül az MNB mozgástere, hogy a 9 százalékos, EU-s csúcstartó irányadó kamat további agresszív csökkentését ilyen tempóban folytassa.

A forint, mint Közép-Európa idei legrosszabbul teljesítő fizetőeszköze már januárban kisiklatta a bank (és persze a kormány) azon tervét, hogy átmenetileg felpörgesse a kamatcsökkentési ütemet, igaz a múlt hónapban még meglépett egy 100 bázispontos csökkentést – amit láthatólag nem díjaztak túlságosan a befektetők. 

MNB: veszélyben a jegybank függetlensége

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a jegybanktörvényt érintő tervezet egyes részei olyan jogot adnának a Felügyelőbizottságnak, ami a jegybank alaptevékenységét is érintheti. >>>

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy Orbán Viktor és korábbi szövetségese, Matolcsy György a 2022-es választások óta „egyre elkeseredettebb” politikai vitába keveredik, és főleg utóbbi feszegeti előszeretettel a felelősség kérdését az Európai Unió legsúlyosabb inflációs hullámáért. 

„Az árstabilitás elérésére és megőrzésére irányuló monetáris politikai stratégia csak akkor lehet hiteles és így hatékony, ha a jegybank független a rövid távú előnyökre összpontosító politikai nyomástól" – szállt bele a vitába Horváth Bianka, a monetáris tanács egykori tagja, Matolcsy György főtanácsadója. 

„Azáltal, hogy egyes kormányzati intézkedések szűkítik a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai mozgásterét, megnehezítik az árstabilitás mielőbbi elérését is” – mutatott rá a bank honlapján megjelent cikkében.

„A kamatsapkák, -stopok és -plafonok, valamint a pénzpiaci szereplőket érintő szabályozói döntések sértik a monetáris transzmisszió kamatcsatornáját, ezáltal akadályozva a sikeres dezinflációhoz szükséges kamatkondíciók begyűrűzését a reálgazdaságba. Ezen szabályozások hatására az infláció sikeres csökkentése érdekében a jegybank arra kényszerülhet, hogy a korábban vártnál tovább tartsa fent a szigorú monetáris kondíciókat. Emellett a magasabb hozamot remélő, alternatív eszközökhöz hozzáférő szereplők az intézkedések mellékhatásaként növelhetik a devizaeszközök iránti keresletet, így csökkentve a forint elleni spekulatív pozíciók felvételének költségét és növelve az ország sérülékenységét.

A kockázati megítélés romlása pedig egy hazánkhoz hasonló, kis nyitott gazdaságban az infláció újbóli megugrásához vezethet

– állapítja meg. 

Habár az ársapkák az infláció leküzdését célozták, a mellékhatások számottevőek voltak: az árazó szereplők más termékek árrésének növelésén – és így az infláció további fűtésén – keresztül ellensúlyozták az árbefagyasztásból származó potenciális veszteségeiket Horváth Bianka szerint.

Mindezekkel együtt véli,

a monetáris politika hitelességét rombolni próbáló kommunikáció és a jegybanki eszközök hatékonyságát korlátozó szabályozói lépések sértik és rontják a jegybank függetlenségét.

"A jegybanki intézkedések kimenetelét befolyásoló külső beavatkozás... sérti a jegybankok függetlenségét, korlátozza a monetáris politikai döntések hatékonyságát, és leszűkíti a monetáris politikai mozgásteret" – tette hozzá.

Horváth szerint az ár- és kamatkorlátozások, valamint a monetáris transzmissziót befolyásoló egyéb intézkedések – amelyet egyes hitelminősítők is kritizáltak – arra kényszeríthetik a bankot, hogy hosszabb ideig tartson szigorú monetáris feltételeket.

Mindemellett úgy vélte, a magyar gazdaság hosszú távú érdeke az, hogy a független jegybank és a kormányzat egy irányba evezzenek. Minden olyan beavatkozás és kommunikáció, ami sérti a jegybank függetlenségét és hitelességét, távolabb visz az ország dinamikus növekedési pályára állításától.

A kormány közben azt közölte, hogy a jegybanktörvény módosításai nem érintik a bank alapvető feladatait, például a monetáris politika meghatározását, és függetlenségét sem fenyegeti veszély.

A bank következő monetáris ülése március 26-án esedékes.