2013-tól az MT előtt álló legfontosabb feladat a dezinfláció megállítása volt, ami nagyon laza monetáris politikát követelt meg - ezt az MNB konvencionális és többféle nemkonvencionális eszközökkel tette meg.

A kamatvágási ciklus során akár a 2016. májusában elért 0,9 százalék alá is mehettünk volna, ám akkor úgy döntöttünk, hogy megállunk, mivel sehonnan nem kaptunk pozitív visszajelzéseket a negatív alapkamat alkalmazásáról - ehelyett inkább a kamatfolyosót szűkítettük - mondta Pleschinger Gyula, az MNB monetáris tanácsának (MT) külsős tagja, akit újabb hatéves ciklusra jelöltek a parlament gazdasági bizottsága előtt.

Kapcsolódó

Összességében sikerült elérni, hogy a Bubor szintje elérje a nulla százalékot, majd felfelé induljon.

Az MNB a jegybanki törvényben meghatározott hármas mandátuma közül az árstabilitás elérése után megvalósította a pénzügyi stabilitást is, majd következhetett a kormány gazdaságpolitikájának támogatása is.

Az utóbbi hat évben a monetáris kondíciók lazítását úgy tudta elérni az MNB, hogy közben a mérlegét csökkenteni tudta - ez pedig a világon egyedülállónak számít - fogalmazott Pleschinger.

Az MNB-nek nincs árfolyamcélja, mi a hitelezési és a kamatcsatornát preferáljuk - hangsúlyozta a közgazdász. Az MNB várakozása szerint jövőre a nettó export már pozitívan járul hozzá a magyar GDP-hez.

A magyar devizatartalék jelenleg bőven felette jár a Guidotti-szabály által megkövetelt szintnek és eléri az IMF-féle mutató alapján mért szintet is.

A nemzetközi környezet lazulást mutat: az ECB várhatóan egyre később szigorít, míg a Fed újabb kamatemelése is késhet. Eközben a magyar infláció a következő hónapokba várhatón újra a 3 százalékos jegybanki cél fölé megy. Az adószűrt maginfláció is elérte a 3 százalékot - ez pedig a monetáris politika normalizációja felé mutat. Mindezek miatt fontos lesz a március végi inflációs jelentés - summázta a helyzetet az MT régió-új tagja.

Előbb vagy utóbb csatlakoznunk kell az eurózónához, ám a döntés a kormány joga. Az MNB úgy látja, hogy az önálló monetáris politikával rendelkező országok könnyebben vészelték át a válságot, ezért akkor érdemes belépni, ha a magyar gazdaság eléri a magországok átlagát - ismételte meg a sokat hangoztatott MNB-s álláspontot Pleschinger Gyula.

A gazdasági bizottság tagjai 10 igen és 1 nem és 3 tartózkodó szavazat mellett alkalmasnak találták a közgazdászt a posztra.

Karrierív

Pleschinger Gyula 65 éves, a BME építőmérnöki karán 1977-ben, építészmérnöki karán 1981-ben, később a budapesti Közgáz pénzügy szakán 2011-ben szerzett diplomát. Áru- és értéktőzsdei vizsgával, eurókötvény-kereskedői vizsgával és amerikai értékpapír-tőzsdei vizsgával (Series 7) is rendelkezik. PLeschinger többéves vállalati és önkormányzati gyakorlatot követően 1989-ben az OTP befektetési főosztályának helyettes vezetője lett, 1990−2000 között az OTP Értékpapír Rt. vezérigazgatója, 2001−2004-ben a Raiffeisen Bank RT. befektetési banki szolgáltatási területeit felügyelő vezérigazgató-helyettese volt. Majd 2005-től 2010. szeptemberig önálló tanácsadóként dolgozott - a Pannon Alfa Kft. tulajdonos, társ-ügyvezetőjeként, valamint a P&H Befektető és Pénzügyi Tanácsadó Kft. tulajdonos-ügyvezetőjeként. Ezt követően 2010 szeptembere és 2011 novembere között az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatójaként tevékenykedett. Majd a nemzetgazdasági tárca adó- és pénzügyi államtitkáraként dolgozott 2013 márciusáig, amikor az MNB monetáris tanácsa tagjának választották.