A nyugdíjpénztárak egyik szeme biztosan nevet már az idén, és lassan a másikról is letörölhetik a könnycseppet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai alapján. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság fogyatkozik, szeptember végére már alig 6,5 ezerrel haladta csak meg az 1,1 millió főt, új belépőket ugyanis a jelek szerint nem könnyű találni a járvány idején, az idősödő tagságból pedig egyre többen mennek nyugdíjba, illetve vannak olyanok is, akik elhunytak. Kilépett emellett az idén csaknem 10 ezer pénztártag, emellett a harmadik negyedévben maguk a pénztárak is szigorítottak, és megszüntették több mint 1300 nem fizető tag jogviszonyát.

Jöhet a rekord

Erre a lépésre azért lehetett szükség, mert a kasszák a működésüket elsősorban a befizetett tagdíjakból fedezik. A nem fizető tagok számláit is megcsapolhatják a minimális tagdíjra eső elvonás erejéig, de csak a pozitív hozam erejéig, ami az idei évben kérdéses. Vagyis a tagdíjat nem fizető tagságtól az idén nem várható annyi bevétel.

A pénztárak működési bevétele vissza is esett emiatt, tavaly az első kilenc hónapban ez a forrás csaknem 950 millió forinttal járult hozzá a bevételeikhez, az idén már csupán 629 millióval. A pénztárak ennek is köszönhetően veszteségesebbé váltak, mint tavaly, a működési célú veszteségük 555 millió forint lett, ami csaknem a duplája a 2019-esnek. Annak ellenére is megugrott a veszteség, hogy a kiadásaikon tudtak egy keveset faragni.

A fizető tagok viszont egyre lelkesebbek. Tavaly a tagdíjbevételeket némileg visszavetette, hogy változott a cafeteria-rendszer, emiatt 2019 óta a munkáltatói hozzájárulások közterhe megegyezik a normál munkabérével, emiatt a munkáltatói befizetések 26 százalékkal csökkentek, és ezt a növekvő munkavállalói befizetés sem ellensúlyozta. A teljes tagdíjbevétel emiatt 2019-ben 6,7 százalékkal csökkent, és nem érte el a 125 milliárd forintot.

Az idén viszont az első kilenc hónapban már több mint 89 milliárd forint folyt be, ami nem csak a tavalyinál magasabb 8,75 százalékkal, de a 2018-as rekordév időarányos tagdíjbevételét is felülmúlja. Ha az utolsó negyedévben rákapcsolnak a tagok a tagdíjfizetéssel - ez az időszak az adóvisszatérítés miatt mindig nagyon erős -, akkor 2020-ban újra csúcsot érthet el az önkéntes nyugdíjkasszák tagdíjbevétele.

Csökkenő veszteség a portfólióknál

Az idén a koronavírus-járvány a portfóliókra is negatívan hatott főleg az első negyedévben. Az alapok több mint 100 milliárd forintos veszteséggel zárták az első három hónapot, amiből a második negyedév végére már csupán 23,8 milliárd forintnyi mínusz maradt. A harmadik negyedévben nagyjából stagnálhattak, illetve minimális mértékben eshettek az árfolyamok, 23,9 milliárd forintos veszteségben voltak az alapok.

A tagok az árfolyamveszteséget próbálták nem realizálni. Az MNB is erre hívta fel a figyelmet, hogy nem jó ötlet az árfolyamesések után hozzányúlni az alapokhoz, várják meg a tagok, amíg helyreáll a rend a világ piacain, és ismét emelkednek az alapok. A tanácsot megfogadták a tagok, az egyharmadával csökkent 2019-hez képest a pénztári kifizetések volumene, összesen 66,4 milliárd forintot vettek fel a tagok.

Bár a hozamok miatt nem nőhetett a kasszák vagyona, a befizetéseknek és a csökkenő kifizetéseknek köszönhetően szeptember végén ismét történelmi csúcson, 1519,5 milliárd forintot tetőzött a pénztári portfóliók értéke. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos önkéntes nyugdíjpénztári tagnak 1,37 millió forintnyi megtakarítása van. A vagyon több mint fele állampapírban van, nagyjából 35 százaléka pedig részvényben és befektetési jegyekben. A többit egyéb eszközökben tartják a pénztárak.

Magánkasszák tíz évvel az államosítás után

Tíz évvel ezelőtt derült ki, a magánnyugdíj-pénztárakat államosítani fogják, és akkor arról volt szó, hogy a tagságukhoz ragaszkodók elbukják majd az állami nyugdíjra való jogosultságukat is. Az akkor mintegy 3,1 millió pénztári tagság döntő része vissza is lépett az egypilléres rendszerbe, mostanra az MNB adatai szerint mindössze 54 304 tag maradt a négy, még most is működő pénztárban.

A megmaradt tagság lelkesen fizet, mindenhol 70 százalék fölötti a tagdíjfizetők aránya. Ez az önkéntes pénztáraknál 50 százalék körül van. Az intézmények adományt, költséghozzájárulást is szednek a tagoktól, hogy finanszírozhassák a működésüket, a minimális tagdíjból elvont összeg ugyanis erre nem elég. Az MNB adatai szerint a hozzájárulást gyűjtő kampányok sikeresek, a magánnyugdíj-pénztárak, ha nem is nyereségesek, de az idén szeptember végén pont nullán álltak működési szinten.

A járvány okozta piaci sokkot azonban a magánkasszák is megszenvedték, szeptember végéig mintegy 9,2 milliárd forintos veszteség volt a portfóliókon, igaz, ez a fele sincs a márciusinak, azóta csökkent a veszteség. A tagok egyéni számláin csaknem 259 milliárd forint van, vagyis egy átlagos pénztári számla egyenlege 4,77 millió forint.

A nyugdíjkorhatárt elért tagok választhatnak, hogy maradnak a pénztárban, és járadékot kérnek, vagy pedig visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Ebben az esetben felvehetik az infláció fölötti hozamot, vagy más néven reálhozamot. Az idei évben viszonylag kevesen léptek vissza a tb-be, ennek az is lehetett az oka, hogy sokan várhatnak ezzel a piacok felpattanására, mert ha az bekövetkezik, nagyobb reálhozam ütheti a markukat. Az eddig nyugdíjba került tagok átlagosan 1-2 millió forintot kaptak kézhez, és emellett ugyanúgy kapják a teljes nyugdíjukat, mintha tíz éve visszaléptek volna az állami rendszerbe.