A második negyedévben nőtt a bankszámlák száma, ebben vélhetően közrejátszott az is, hogy egyre többen tartanak devizát a gyengélkedő forintárfolyam láttán. Kevés híján 9,5 millió forint, és több mint 1,1 millió devizaszámlát vezettek a magyarok a bankoknál. Az utóbbi tízéves rekordnak számít, utoljára 2012 végén haladta meg az 1,1 milliót a devizaszámlák száma, közvetlenül azelőtt, hogy bevezették volna a tranzakciós illetéket. A pénzügyi tranzakciók után felszámolt közteher volt az egyik oka annak, hogy körülbelül három év alatt 550 ezer bankszámlát szüntettek meg a magyarok. 

A bankszámlák döntő része lakossági számla, a jogi személyek valamivel több mint egy millió bankszámlát tartanak fenn, ez a szám stagnál. Az első negyedévben volt némi csökkenés, amit a Sberbank csődje is okozhatott, de a második negyedévben már a bank ügyfélkörébe tartozó vállalkozások döntő része feltehetően nyitott új számlát valamelyik másik hitelintézetnél. Egyre magasabb a bankkapcsolatokkal rendelkező lakosság aránya, csaknem 6,6 millió elsődleges bankszámlát tartanak már nyilván az MNB-nél, ami legalább ennyi bankoló magyart jelent. Vannak párok, akik közös bankszámlát tartanak fenn, miattuk ez a létszám magasabb is lehet.

A bankkártyák száma lassan eléri a 10 millió darabot, a betéti kártyáké rendületlenül növekszik, a hitelkártyáké viszont stagnál. Az áruhitelnek ezt a formáját viszonylag kevesen keresik, hiszen alig 1,1 millió hitelkártyát használnak Magyarországon. Annak ellenére nem kedvelik a magyarok ezt a szolgáltatást, hogy kamatmentes hitel, sőt sok esetben kedvezmények, visszatérítések kaphatók a kártya használatáért. 

Másodlagos azonosító nem kell, a mobiltárca viszont népszerű

Szintén mérsékelt sikert aratott az azonnali fizetési rendszer (AFR) egyik újdonságaként beharangozott másodlagos azonosító használata. Miközben a fintech cégeknél szívesen használják az ügyfelek a másik ügyfél azonosítására a telefonszámot, a bankszámláknál csak néhány geek regisztrált másodlagos azonosítót.

A második negyedévben még csökkent is a használatuk, vélhetően annak köszönhetően, hogy az egy év után lejáró azonosítót sokan elmulasztották megújítani. Kevesebb, mint 75 ezer magánszemély és alig 1100 cég telefonszáma van jelenleg a rendszerben, email-címet 24 ezer magánszemély és ezer cég adott meg, adóazonosítót pedig csak 6612 magánszemély használ, az adószámát pedig 739 cég kapcsolta hozzá a számlájához. Úgy tűnik, az adóazonosító és az adószám az, amit a legkevésbé éreztek hasznosnak az ügyfelek, a magánszemélyeknél több mint 5 ezer, a cégeknél csaknem 300 ilyen azonosítást nem újítottak meg az elmúlt egy évben. 

Annál nagyobb népszerűségnek örvend a mobilfizetés. A bankkártyák több mint 15 százalékát regisztrálták már mobiltárcákba, és tízből hét plasztiklappal vásároltak is az elmúlt negyedévben. A készpénzfelvételre használható ATM-ek száma stagnál, 4900 alatt maradt, a kártyás termináloké is stabilizálódott, 147 ezer fizikai kereskedő és több mint 39 ezer webáruház fogad most el bankkártyát. 

Emelkednek az árak, és ez bizony látszik a kártyás forgalomban is

2022 második negyedévében is jelentős növekedés történt a legtöbb fizetési mód forgalmában. Ennek keretén belül a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított vásárlási forgalom mértékben bővült. Belföldön a megelőző év azonos időszakához képest 29 százalékkal több, összesen 364 millió vásárlási tranzakciót bonyolítottak le az ügyfelek. A koronavírus-járványhoz kötődő utazási korlátozások szinte teljes feloldásával párhuzamosan a külföldi vásárlások tekintetében is hasonló változások történtek, a tranzakciók száma 24 százalékkal bővült és megközelítette a 33 milliót.

A hazai készpénzfelvételek száma ugyanakkor csak 3 százalék alatti mértékben bővült 2022 második negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest, ami azt mutatja, hogy tranzakciós célból a fogyasztók már sokkal inkább az elektronikus fizetési módokat részesítik előnyben. 

A kártyás tranzakciók értéke tekintetében is hasonló a helyzet, 32 százalékkal többet költöttek a magyarok a hazai kereskedőknél az idei második negyedévben, mint tavaly. Ebben a magas inflációnak is szerepe lehetett. A külföldi vásárlások tekintetében még a darabszámnál is nagyobb mértékű, 62 százalékot meghaladó bővülés történt a forgalomban. A hazai kártyás belföldi vásárlások értéke (3 ezer milliárd forint) pedig már közel harmadával haladja meg a belföldi készpénzfelvételekét (2,3 ezer milliárd forint). A növekedésben szerepet játszhatott az is, hogy az emelkedő árak miatt egyre több pénzt kell otthagyni ugyanannyi áruért a boltokban. 

Mindezek mellett egyre dinamikusabb a fejlődés az innovatív kártyalapú szolgáltatások igénybevétele kapcsán. A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal bel- és külföldön lebonyolított mobiltárcás vásárlási tranzakciók száma és értéke rendre 150, illetve 161 százalékkal növekedett 2021 második negyedévéhez képest, megközelítve a 63 millió darabot, valamint meghaladva a 391 milliárd forintos értéket.

Az ukrán menekültek is sokat vásároltak

A magyarországi pénzforgalmi szolgáltatók elfogadóhálózatában a külföldiek kártyahasználata is rendkívüli mértékben megugrott. A megelőző év azonos időszakához képest több, mint a négyszeresére nőtt a külföldi kártyás hazai vásárlási tranzakciók száma és értéke, összesen mintegy 32 millió ilyen tranzakció történt közel 454 milliárd forintos értékben. Ehhez nagymértékben hozzájárulhattak az orosz-ukrán konfliktus következtében Magyarországra érkező ukrán állampolgárok költései is. Mindazonáltal a koronavírus-járvány lecsengésével párhuzamosan a turisztikai célú határon átnyúló forgalom is számottevően megélénkülhetett.

A hazai pénzforgalmi szolgáltatóknál indított egyedi forintátutalások esetében is folytatódott a korábbi erőteljesebb forgalombővülés. Darabszámban és értékben is mintegy 13 százalékos növekedés történt 2022 második negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest. Ennek eredményeként az átutalások száma 85 millió, értéke pedig 203 ezer milliárd forint körül alakult. Az átutalások között is újfent kiemelkedően teljesített az azonnali fizetés, itt darabszámban 17, értékben pedig közel 32 százalékos a bővülés 2021 második negyedévéhez képest. A közel 46 millió azonnali fizetési tranzakció 11 ezer milliárd forintot meghaladó értékben abszolút rekord is egy negyedév alatt.

Közel egymilliárdos kárt okoztak kártyás csalók

2022 második negyedévében a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések száma 38 ezer, az okozott kár értéke pedig 1 milliárd forint alatt alakult. Ugyan ez számottevőbb növekedést mutat a megelőző év azonos időszakához képest, forgalomarányosan azonban még mindig elenyésző.

Az elektronikus pénzforgalomban lecsapódó egyéb, nem kártyás visszaélések tekintetében is hasonló tendencia látható, ugyanakkor az ezer visszaélés mintegy 1,7 milliárd forint értékben, arányaiban még mindig kicsi a 109 millió darabos, illetve 304 ezer milliárd forint értékű teljes átutalási forgalomhoz képest.