A Magyar Nemzeti Bankot (MNB) a jelek szerint meglepetésként érte a moratórium meghosszabbítása, mivel nem számolt ezzel a június elején megjelent friss Pénzügyi stabilitási jelentésben. A bankrendszer stabilitásáról tett megállapítások és a stresszteszt sem vette figyelembe mindezt, de a tanulmányban van egy külön fejezet, amely ezzel foglalkozik - hangzott el a jegybank sajtótájékoztatóján.

Komoly kritikát kapott a moratórium-hosszabbítás

Kapcsolódó

Bár a kormány szerint jó döntés a hosszabbítás az összes adós számára, a jegybanknál aggódnak. Sokan vannak, akik nem szorulnak rá, mégis igénybe veszik a moratóriumot, amelynek meghosszabbítása egyre nagyobb kockázatokat jelent. Problémás, hogy a moratóriumban lévő adósok mindössze 31 százaléka érti pontosan, mit jelent a moratórium, mennyivel nő majd a futamidő és a visszafizetendő össze a moratórium után. Általában minél hosszabb a hátralévő futamidő és a kamatláb, annál jobban megnyúlik a futamidő. Aki 2022 júliusáig részt kíván venni a programban, átlagosan 3,5 éves futamidő-hosszabbodással számolhat, emellett a teljes visszafizetendő összeg a lakáshitelesek több mint fele esetében több mint 10 százalékkal, míg a személyi hitel-adósok több mint fele esetében több mint 40 százalékkal növekszik.

Az MNB szerint a moratórium előnyei akkor maximalizálhatók, ha csak a valóban rászoruló adósok veszik igénybe. Jelenleg viszont nem ez a helyzet. A moratóriumos háztartások legalább 56 százaléka képes lenne fizetni a törlesztőjét, de nem teszi, sőt 27 százaléka hiába lenne képes a törlesztésre, valószínűleg kérvényezné a további részvételt. Az, hogy a háztartások átmenetileg nagyobb lábon tudnak élni, mint ahogy a hitelek törlesztése mellett megtehetnék, pedig azzal a veszéllyel jár, hogy romlik majd a fizetési morál.

A bankoknak is rossz a hosszabbítás, mivel értékvesztést lehet szükséges elszámolni a nemzetközi szabályozói, anyabanki és könyvvizsgálói elvárások hatására. A veszteségek növekedése a tőkehelyzetre gyakorolt negatív hatáson keresztül a bankok hitelezési kapacitását is szűkítené. 

Akár leminősítés is lehet belőle

Egy újabb, általánosan igénybe vehető hosszabbítás révén a hazai moratórium példa nélküli lenne Európában. Ez akár az ország befektetői, hitelminősítői megítélésén is ronthat - figyelmeztet az MNB. A jegybank épp ezért a moratórium hosszabbítása során kiemelten fontosnak tartja, hogy a programban résztvevő adósok többsége újból megkezdje hitele törlesztését, és a hosszabbítással csak azok éljenek, akik a moratórium nyújtotta védőhálóra valóban rászorulnak. 

A moratóriumhosszabbítás veszélyeitől eltekintve elégedett a jegybank a hazai bankszektor helyzetével. A koronavírus-járvány időszakában is jól működő hitelpiacok adták a hazai válságkezelés egyik legfontosabb támaszát. A hitelállomány bővüléséhez jelentősen hozzájárultak a jegybanki és állami hitelprogramok, valamint a széles körű fizetési moratórium. A vállalati hitelállomány 9,4 százalékkal, míg a lakossági 14,5 százalékkal nőtt 2020 során, amely értékek európai uniós összehasonlításban is magasnak számítanak.

Ebben nagy szerepe volt a fizetési moratórium törlesztéseket visszafogó hatásának. Kedvező, hogy jelenleg a beruházási hitelek iránt is élénk keresletet érzékelnek a bankok, és a hitelkínálati feltételek is jóval szűkebb körben és időtávon szigorodtak csak, mint a 2008-as válságot követő időszakban. Az MNB várakozása szerint a moratórium meghosszabbításától eltekintve is fennmarad a hitelállomány bővülése.

Csökkent a moratóriumban lévők aránya

A moratóriumban résztvevő sérülékeny adósokhoz a teljes hitelállomány 10-12 százaléka tartozik, ami kezelhető mértékű banki kockázatot jelent. A moratóriumban lévő hitelállomány aránya a vállalatok esetében jelentősen, a jogosult állomány 39 százalékára csökkent, míg a lakossági szegmensben közel változatlanul 54 százalék volt 2020 végén. Az MNB becslése szerint a moratóriumban való részvétel, az adós tevékenysége és pénzügyi helyzete alapján a vállalati hitelállomány közel 12 százaléka, míg a lakossági 10 százaléka tekinthető kiemelten kockázatosnak. A hitelkockázatok bankokra és a makrogazdaságra gyakorolt hatását ugyanakkor mérsékli, hogy a vállalatok és a lakosság GDP-arányos banki eladósodottsága is alacsony, nemzetközi és korábbi válsággal való összehasonlításban is, emellett az MNB makroprudenciális eszköztárával is támogatja, hogy az eladósodás egészséges mederben maradjon.

A hitelkockázatok emelkedése a bankok által elszámolt értékvesztés jelentős növekedésében is tükröződött. A bankrendszer nemteljesítő hitelállományának aránya 2020-ban historikus mélypontra csökkent. A nemteljesítési mutatók azonban jelenleg még nem adnak teljes képet a hitelportfólió minőségére vonatkozóan, mivel a fizetési moratórium az adósok egy részénél átmenetileg elfedi a késedelembe esés valós kockázatát. A növekvő kockázatokat jelzi ugyanakkor a hitelkockázat növekedését jelző számviteli kategóriába sorolt (Stage 2) hitelek részarányának emelkedése, valamint az értékvesztéssel való fedezettség növekedése is. A hazai bankok 2020-ban mintegy 260 milliárd forint értékvesztést számoltak el, ami európai uniós összehasonlításban is prudens tartalékképzésnek számít.

A jövedelmezőség a kockázati költségek emelkedése miatt jelentősen romlott, de a bankrendszer tőkehelyzete tovább erősödött. A hitelintézeti szektor adózott eredménye nem konszolidált adatok alapján 206 milliárd forint volt 2020-ban, ami éves összevetésben közel 60 százalékos csökkenést jelent. A sajáttőke-arányos jövedelmezőség ötéves mélypontra, 4,4 százalékra esett vissza. A több mint 9 hónapot moratóriumban lévő hitelek kockázati besorolásának romlásával 2021-ben tovább csökkenhet a szektor jövedelmezősége, a bankok tőkehelyzete azonban robusztus. A tőkemegfelelést 2020 második félévében a pozitív eredmény és szabályozói enyhítések egyaránt javították, így a bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója év végére 18,3 százalékra nőtt. A pufferkövetelmények feloldását figyelembe véve a szektor szabad tőkéje 2110 milliárd forint, és a teljes éves nyereséggel számolva minden intézmény kitettségarányos szabad tőkéje meghaladja a 4 százalékot.

Moratórium-hosszabbítás nélkül átmentek a bankok a stresszteszten

Az MNB a banki stressztesztjét még a fennálló jogszabályi kereteknek megfelelően készítette el, vagyis 2021. júniusig tartó moratóriummal számolt. A stresszteszt eredményei alapján a hazai bankrendszer szinte minden intézménye teljesítené a likviditási és tőkehelyzetre vonatkozó szabályozói előírásokat még egy vártnál jóval súlyosabb, válságforgatókönyv esetén is. A moratórium 2021 júniusát követő meghosszabbítása a becslés eredményeit még érdemben módosíthatja, ugyanakkor e hatás pontos számszerűsítése a részletszabályokat is tartalmazó jogszabályok megjelenése után lehetséges.

A 2020 márciusában bevezetett széleskörű fizetési moratóriumnak köszönhetően a magánszektor szereplői 2020-ban mintegy 1700 milliárd forint addicionális likviditáshoz jutottak, ugyanakkor az átoltottság növekedésével és a gazdaság kilábalásával párhuzamosan a kockázatok meghaladhatják a program eddigi előnyeit. A moratórium hosszabb távú, a jelenlegihez hasonló széleskörű fenntartása esetén a fogyasztóvédelmi és a banki hitelkockázatok is emelkedhetnek, míg a bankok hitelezési kapacitásának esetleges szűkülése a járványból való kilábalás ütemét is lassíthatja.