A tavalyi év már érdemi növekedést hozott a zöld pénzügyi piacokon – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Zöld Pénzügyi Jelentésében, amely – hasonlóan a tavaly első ízben kiadott jelentéshez – a fenntarthatósághoz kapcsolódó pénzügyi piaci folyamatokról és a jegybank piacszabályozó és -alakító tevékenységéről számol be.

A zöldkötvények szempontjából fehér folt volt Magyarország, az MNB kötvényprogramja sokat tett a zöldkötvények kibocsátásához – mondta Kandrács Csaba, az MNB piacfelügyeletért felelős alelnöke a jelentés ismertetésekor.

A jelentés főbb megállapításai:

  • Magyarország az uniós középmezőnyben áll a versenyképes energiafelhasználás, zöld gazdaság terén, ugyanakkor a klímabarát átálláshoz 2050-ig évente nagyságrendileg a GDP 4,8 százalékát kitevő forrásbevonásra lesz szükség.
  • Az MNB banki klímakockázati hálója alapján a hazai hitelintézetek klímakitettsége nem tér el jelentősen európai társaikétól.
  • Egyes bankoknak gyorsítaniuk kell a jegybank zöld ajánlásának való megfelelésben, amit az MNB nyáron konkrét megfelelési határidők közzétételével is ösztönöz.

Kezdeti lépések

Tavaly több hitelintézet indult el a zöld hitelezéssel, jelenleg négy bank él az MNB lakáscélú zöld tőkekövetelmény-kedvezményével is. A jegybanki növekedési kötvényprogramnak, illetve a zöld állampapírok miatt elindult a hazai zöld tőkepiac, de itt is van még tér a növekedésre.

Míg uniós szinten a tőkepiacok eszközértékének 42 százalékát, itthon csak 1,8 százalékát teszik ki az ESG befektetési alapok, s egyelőre csekély a fenntartható pénztári, biztosítási, kockázati és magán tőkealapok részesedése is.

Kandrács elmondta, hogy ezen a téren a jegybanknál is jelentős háttérmunka folyik, azonban a jegybank számára jelenleg a legfontosabb tétel az elsődleges mandátum, az árstabilitás teljesítése, lévén idén az infláció akár a 10 százalékot is megközelítheti.

Többek között a szigorítási ciklus része az is, hogy véget ért a növekedési kötvényprogram, és ameddig nincs megnyugtató helyzetben az árstabilitás, addig nem lehet például a zöld otthon programot sem tovább vinni, a keret kimerüléséig lehet tervezni.

Kérdésünkre nem mert arra jóslatot vállalni, hogy mikorra sikerülhet az infláció legyőzése, és ennek megfelelően mikor kerülhet ismét előtérbe a zöld kérdés, minden esetre a júniusi inflációs jelentés ad majd ezen a téren újabb fontos iránymutatást.

Azt kell látni, hogy az elkötelezettség maximális, nem fogjuk engedni, hogy az árstabilitási kérdés kicsússzon a kezünkből,

hogy ez mikor jön el, ahhoz meg kell várni a legfrissebb adatokat – mondta Kandrács.

Sok szennyezőt pénzelnek a bankok

Az MNB a jelentésben közzétett új banki klímakockázati hálója szerint a hazai hitelintézetek portfólióinak klímakitettsége nem tér el jelentősen az európai bankokétól, viszont az üvegház-hatású gázkibocsátás intenzitása számottevően magasabb. A leginkább szennyező ágazat Magyarországon az energiaellátás, ezt növeli a hazai ingatlanállomány jelentős energiahatékonysági elmaradása is, amelynek kitettsége nő.

A banki portfóliók szempontjából itthon a klímakockázatoknak leginkább kitett szektoroknak a turizmus, kereskedelmi ingatlanok, illetve a fa- és papíripar számítanak.

Egyenetlen a bankszektor szereplőinek felkészültsége az MNB zöld ajánlásának való megfelelésre, s egyes szereplőknek fel kell gyorsítaniuk a folyamatot. A jegybank idén nyáron határidőket tesz közzé arról, hogy mikorra várja el az egyes ajánlási pontoknak való megfelelést. A kiegészítés hangsúlyosan fogalmazza meg majd azon minimumkövetelményeket is, amelyek teljesítése nélkül az adott bank már nem tekinthető környezetvédelmi szempontból prudens működésűnek.

Kandrács kiemelte, hogy a bankoknak az adatszolgáltatás terén is komoly a lemaradásuk, nehéz egzakt adatokat kapni a pénzintézetektől.

A zöld finanszírozás térnyerése jelentős szakember- és szaktudás igénnyel jár, ezért az MNB számos, a zöld pénzügyekkel kapcsolatos oktatási és kutatási tevékenységet is végez. A jegybank ennek keretében jelenleg öt egyetemmel és felnőttképzési intézménnyel működik együtt, tanulmányi versenyeket, kutatási műhelyeket szervez, illetve a legjelesebb kutatókat Zöld Pénzügyi Tudományos díjakkal ismeri el.

A jegybank a fenntarthatósághoz kapcsolódó jogszabályi, adatszolgáltatási változások jobb áttekinthetőségét zöld jogtár kialakításával is segíti – szerepel az új Zöld Pénzügyi Jelentésben.