Azt MNB augusztus 30-án jelentette be, hogy új eszközöket vet be az infláció ellen, kiszippantja a pénzt a piacról.

Ezek a következő intézkedések:
  1. A kötelező tartalékráta növelése a bankok számára,
  2. egy rendszeres diszkontkötvény bevezetése és
  3. egy hosszú lejáratú betéti eszköz bevezetése - az utóbbiak kamata a jegybanki alapkamathoz igazodik majd.

Mindezzel mintegy 1000 milliárd forintot kötne le a jegybank.

A kötelező tartalékrendszer módosítását a kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról szóló 10/2005. (VI. 11.) MNB-rendelet, illetve a kötelező tartalékráta mértékéről szóló 35/2022. (IX. 15.) MNB-rendelet tartalmazza - olvasható a pénteki közleményben.

A módosítás szerint jelenleg a tartalékköteles források 1 százalékát kitevő kötelező tartalék mértéke érdemben növekszik, és naponta teljesítendő, illetve havi átlagban történő megfelelést egyaránt tartalmaz. A kötelező tartalékráta mértéke 5 százalékra emelkedik, amely előírásnak napi szinten kell megfelelni a bankoknak, biztosítva ezzel a likviditás tartós lekötését.

A minimális 5 százalékos ráta felett további, maximálisan 5 százalékos, százalékonként választható ráta kerül bevezetésre, amivel az MNB további likviditás lekötését teszi lehetővé, emellett kellő rugalmasságot biztosít a hitelintézetek számára a likviditási sokkok kezelésére. A szabadon választott tartalékszint esetében havi átlagban történő megfelelést ír elő a szabályozás.

A módosítások a 2022. október 1-jén induló havi tartalékperiódussal lépnek hatályba.

A tartalékköteles hitelintézetek a 2022. október 1-jétől induló negyedévre vonatkozóan a választható ráta mértékére vonatkozó választásukat 2022. szeptember 19-ig tehetik meg az MNB felé megtett nyilatkozattal. Tekintettel az átállási időszak operatív kihívásaira és a negyedév végi időszak sajátosságaira, az új kötelező tartalékrendszerre való zökkenőmentes átállás érdekében az MNB 2022. október 1. és 6. között egyedi banki kérésre átmenetileg kész eltekinteni a napi megfelelés teljesítésétől. A módosításról az MNB előzetesen egyeztetést folytatott az Európai Központi Bankkal és a hazai hitelintézetekkel is.

További likviditáslekötő intézkedést jelent a korábban eseti jelleggel, a banki mérlegalkalmazkodás megkönnyítése céljából negyedévek végén alkalmazott diszkontkötvény aukciók rendszeressé tétele.

A likviditás jegybanki kötvénnyel történő lekötése a szélesebb befektetői bázis elérésén keresztül erősíti a monetáris transzmissziót. A rendszeres diszkontkötvényt a monetáris politikai eszközök közötti összhang érdekében az egyhetes betéti eszköz paramétereihez igazítva bocsátja ki az MNB.

Ugyancsak a likviditás tartós lekötését szolgálja, hogy októbertől kezdődően változó kamatozású, hosszú futamidejű betétet hirdet az MNB.

Az eszköz célja a likviditás tartós, egyhetesnél hosszabb lekötése annak érdekében, hogy a sterilizációs állomány átlagos futamidejének hosszabbodásán keresztül a rövid hozamok ingadozása mérséklődjön, ami erősíti a monetáris transzmissziót.

A rendszeres diszkontkötvény és a hosszú futamidejű betéti eszköz operatív részleteit szeptember végéig közzéteszi az MNB, az első aukció és meghirdetés október elején lesz- olvasható a közleményben.

Virág Barnabás: el kell kerülnünk, hogy az infláció önjáró, évekig elhúzódó folyamattá váljon

A visegrádi régióban, hazánkhoz hasonlóan a legfrissebb inflációs adatok 15-17 százalékos értéket mutattak, a balti országokban pedig már húsz százalék fölött jár az árnyomás. A következő hónapokban még bizonyosan emelkedő pályán halad az infláció, de egyre közelebb vagyunk a fordulathoz. Hogy ez milyen szinten fog bekövetkezni, az rendkívül bizonytalan, hiszen az egész folyamat kulcsa az európai áram- és gázárak rendkívül hektikus mozgása. A globális inflációban viszont érezhetően fordulat körvonalazódik. A világpiacon a legtöbb nyersanyag ára nagyon magas szintekről ugyan, de csökkenésnek indult. A nemzetközi szállítmányozás díjai süllyednek, és a lanyhuló fogyasztás is egyre erősebb fegyelmezőerővel bír az árazási döntésekben. Amennyiben nem történik drámai esemény az európai energiapiacon, ezek a hatások várhatóan 2023 elejétől fokozatosan süllyedő pályára terelik a hazai inflációt is - mondta Virág Barnabás MNB-alelnöke a Magyar Nemzetnek.

Célunk olyan kamatkörnyezetet kialakítani, ahol a kamatok nagy biztonsággal képesek kompenzálni a várható infláció mértékét, azaz a kamatszint és a várható infláció különbségeként előálló úgynevezett reálkamat pozitívvá válik. Ebben a folyamatban már sokat haladtunk előre, az MNB azon kevés jegybankok közé tartozik, amelyek alapkamat-emeléseikkel lényegében kompenzálni tudták a markánsan megemelkedő infláció reálkamat-csökkentő hatásait - fogalmazott az alelnök.