Mint írják, a törvényi feladatai ellátása érdekében, hatósági jogkörében eljárva, szűk körben rendelkezhet tranzakciós adatokkal a jegybank. Azonban ezek úgy teszi, hogy az ügyfeleket ne lehessen beazonosítani belőlük, mivel a magyar törvényi előírások komolyan védik a hitelintézetek lakossági és vállalati ügyfeleinek adatait. Ezen felül az adatkiadás lehetőségei is szigorúak, erre csak kivételes esetekben, például bűncselekmény esetén van lehetőség – írták.
A jegybank azt is hozzátette, hogy az MNB együttműködési megállapodásokat kizárólag a pénzügyi rendszer stabilitása és biztonsága, az ügyfelek érdekeinek védelme vagy szakmai tevékenységének támogatása érdekében köt.
Az Átlátszó nemrég arról írt, hogy peres úton megszerzett dokumentumok alapján túlterjeszkedni látszanak a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) kérései annál, mint amire a törvény felhatalmazza. A lap azt állítja, hogy több állami szervet, köztük a Magyar Nemzeti Bankot is folyamatos információgyűjtésre hívott fel több levélben is.
Az MNB a közleményében megerősítette, idén tavasszal Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke valóban együttműködést kezdeményezett velük, azonban ez nem jött létre. Leszögezték, hogy amennyiben valóban születne a felek között megállapodást, azt a jegybank a honlapján nyilvánossá tenné.