A jövő évi GDP előrejelzést a keddi 1,5 százalékról 1,0 százalékra csökkentette, az inflációs prognózist 3,9 százalékról 4,7 százalékra emelte a csütörtökön közzétett inflációs jelentésében az MNB - figyelembe véve a 2012-es költségvetési tervezetet. Az idei előrejelzés változatlan: 2011-ben a GDP 1,6 százalékkal nőhet, az infláció átlagosan 3,9 százalék lehet. A jelentés készítői a 2012-es inflációs prognózisban már számoltak a minimálbér 18 százalékos, és a garantált bérminimum 15 százalékos emelésével.
A jegybanki stáb szerint az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű (ESA) egyenlege idén 1,9 százalékos többlettel zár, jövőre pedig a költségvetési tervezet előtt 3,7 százalékos deficittel számolt a jelentés, a 2012-es büdzsé tervezete megismerése után a hiány 3,4 százalékra módosult, azaz a kormány által kitűzött 2,5 százalékos hiányhoz további 0,9 százalékos javulást kell még elérni.
A mostani jelentés 275 forintos euróárfolyamból indult ki, és azzal számol, hogy a forint rövidtávon érzékelhető leértékelődési folyamat után stabilizálódik - mondta Virág Barnabás, az MNB vezető elemzője.
Ősszel az energia és a jövedéki adó emeli az inflációt
Az előző, júniusban publikált inflációs jelentés óta beérkezett adatok és a romló konjunkturális kilátások keresleti és költségoldalról is a korábban vártnál erősebb dezinfláció irányába mutatnak a teljes előrejelzési horizonton - fogalmaz a jegybank. A csökkenő nyersanyagárak már rövidtávon tompíthatják a tavaly bekövetkezett költségsokkok hatását. A maginflációban a globális lassulás, a gyenge belső kereslet és a laza munkaerőpiac árleszorító hatása egyre határozottabban érvényesül, így ezen termékkör inflációja 2013 közepére 2 százalék alá mérséklődik.
A lassuló globális konjunktúra elsősorban az iparcikkek, a fogyasztás stagnálása pedig a piaci szolgáltatások áremelkedését fékezi számottevően. Az inflációs rátát a következő hónapokban a gáz- és távhőárak támogatási rendszerének feloldása, az év végétől pedig a jövedéki adó emelése tarthatják a 3 százalékos cél felett. Az adóhatásoktól szűrt infláció 2012 második felében a középtávon várt monetáris lazítás ellenére fokozatosan a cél alá süllyed.
Tovább javul az ország finanszírozási képessége
A továbbra is robusztus reálgazdasági egyenleg és az uniós transzferek erőteljes beáramlása következtében 2011 első negyedévében a GDP 4 százaléka felett volt a külső finanszírozási képesség. A következő években a magyar gazdaság külső egyensúlyi pozíciójának további fokozatos javulásával számolnak. Az előrejelzés szerint az ország finanszírozási képessége a GDP 5 százalékát meghaladó idei szintről 2012-ben 7 százalék közelébe nőhet, majd 2013-ra is további emelkedést vár az MNB.
A külső egyensúly javulásával párhuzamosan tovább folytatódott a válság kitörése óta megfigyelt forráskiáramlás is, aminek eredményeképpen a GDP-arányos nettó külső adósságráta a válság kitörése óta legalacsonyabb szintjére, 51 százalékra csökkent 2011 első negyedévében.