Több hónapnyi halasztás után megjelent végre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Versenyképességi jelentése. A bő 130 oldalas kiadvány megállapítja, az Európai Unión belül a 18. helyen áll Magyarország versenyképességi szempontból, ami elmarad az átlagtól. Vannak olyan területek, amelyeken az ország jól teljesít, de vannak olyanok is, amelyeken elképesztő lemaradást talált a tanulmány. 

Az egyik ilyen az egészségügy. A jelentés megállapítja, hogy bár egész Európában nőtt az elmúlt évtizedben az elhízott emberek aránya, Magyarországon gyorsabban emelkedett ez a mutató, 2016-ban már a felnőtt lakosság több mint 25 százalékának volt 30 fölött az úgynevezett testtömegindexe, ami a harmadik legmagasabb arány Európában. Csupán Máltán és az Egyesült Királyságban élt több kövér ember. Miután utóbbi kilépett az unióból, jelenleg Magyarország már ezüstérmes lehet a legkövérebb nemzetek toplistáján. 

Kapcsolódó

Az egészségügy helyzete átlag alatti. Bár elvileg minden ellátás ingyenes, és a hálapénz is tilos, a jelentés alapján még mindig magas a magán kiadások aránya az egészségügyben. Magyarország­ GDP-arányos­ egészségügyi­ kiadásai­ (6,7­ százalék) alacsonyabbak­ ­a­ többi­ visegrádi­ ország­ átlagánál­ (6,9­ százalék), ­illetve­ az ­uniós­ országok ­átlagánál­ (8,2­ százalék).­ Ebből Magyarországon az állam 4,7 százalékpontot ad, 1,8 százalékpontnyit a lakosság saját zsebből fizet az egészségügybe, vagyis a kiadások csak 70 százalékát fizeti az állam. Miközben az unióban az egészségügyi kiadások GDP-arányos szintje 2010 óta szinten maradt, Magyarországon csökkent. 

Lemaradt az ország az oktatásban

Az oktatás helyzete kifejezetten siralmas. 2017-ben Magyarország a GDP 3,9 százalékát fordította oktatási kiadásokra, ami megfelel a többi visegrádi ország átlagának, azonban enyhén alacsonyabb az uniós átlagnál (4,3 százalék).­ Az­ állami­ kiadások mértéke­ hazánkban­ 3,3­ százalék,­ az­ uniós­ átlag ennél magasabb, 3,9 százalékos. ­A­ magánforrások­ szerepe magasabb Magyarországon, mint a nemzetközi átlag, vagyis sokan fizetnek az oktatásért. 

­A­ tanári­ pálya­ anyagi­ megbecsültsége­ ugyanakkor­ Magyarországon­ alacsonyabb­ más­ felsőfokú­ végzettséget­ igénylő­ foglalkozásoknál.­ A­ közoktatásban­ dolgozók­ átlagos ­bére­ a­ felsőfokú­ végzettséggel­ rendelkezők­ 66–70­ százaléka,­ ez a visegrádi országokon belül is alacsonyabbnak számít, az­ uniós­ országok­ átlagához képest pedig kirívóan kevés, hiszen a tanárok keresete az unióban a diplomás ­átlagkereset átlagosan ­85–96 ­százaléka.­

Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke több mint 75 százalékkal magasabb a többi visegrádi ország átlagánál, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között.­ A­18–24­éves­ korosztályba­ tartozó­ fiatalok­ 12,1­ százaléka­ legfeljebb 8 általánossal rendelkezik, és nem tanul tovább, ami kirívóan magas szint. A visegrádi országokban 7 százalék körül van ez a szint, az EU-ban 9 százalék alatt. E­ mutató­ javítása­ azért­ is­ lenne lényeges,­ mivel ­azok­ a ­fiatalok,­ akik­ nem­ rendelkeznek ­középszintű­ vagy ­szakképzettséggel,­ sokkal­ nehezebben­ helyezkednek­ el a­ munkaerőpiacon, ­illetve­ közülük­ sokan­ lesznek­ hosszú­ távon­ inaktívak.­

A­ felsőfokú­ végzettséggel­ rendelkezők­ aránya­ Magyarországon­ a ­25–34­ éves­ korosztályban ­31­ százalék­ volt­ 2020-ban,­ ami megegyezik­ a ­2012-es ­szinttel­ és­ a­ harmadik­ legalacsonyabb­ érték­ az­ Európai­ Unióban.­ Az ­uniós­ átlag­ a­ 2011-es­ 35­ százalékról ­10 ­év ­alatt­ 9­ százalékpontot­ emelkedett­, és a többi visegrádi ország is tartotta ezzel a lépést, egyre több ember szerez ott diplomát.

Digitális analfabéták országa

A magyar­ fiatalok­ digitális­ készségei­ jelenleg­ kevésbé­ előrehaladottak­ a­ régiós ­és ­az­ uniós­ fiatalok­ szintjéhez­ viszonyítva.­ Az Eurostat­ digitális­ készségek­ szintjét­ mérő­ kompozit­ mutatója­ alapján­ a­ 16–19­ éves­ magyar­ fiatalok­ 73­ százaléka­ rendelkezik legalább­ alapszintű­ digitális­ ismeretekkel­ (például:­ másoltak­ már­ mappát­ számítógépen­ vagy­ találtak­ információt­ valamilyen szolgáltatásról­ az interneten),­ ami­ 10­ százalékponttal­ alacsonyabb­ az ­uniós,­ és­ 15­ százalékponttal­ a­ többi­ visegrádi­ ország átlagánál.­

A teljes országra jellemző a digitális elmaradottság. Magyarország­ digitális­ fejlettsége­ az ­EU átlagnál ­alacsonyabb,­ bár a­ többi visegrádi­ ország­ átlagával­ közel ­megegyezik.­ Hazánk­ digitalizációs­ tartaléka­ továbbra­ is­ az ­egyik­ legnagyobb­ a­ vállalatok­ által alkalmazott­ digitális­ technológia­ és­ e-kereskedelmi­ megoldások,­ valamint­ a ­digitális­ közszolgáltatások­ terén - állapítja meg az MNB. Magyarországon­ a­ munkarő­ digitális­ készségét­ tekintve­ is­ fejlesztési­ potenciál­ azonosítható­ összehasonlítva­ az­ uniós­ átlaggal.­ Mindezek­ alapján­ az­ üzleti­ és­ állami­ szektor­ digitalizációjában,­ valamint­ az­ egyének­ digitális­ készségfejlesztésében­ egyaránt­ szükség­ van­ az­ előrelépésre.

Az internetbankot használók aránya is folyamatosan nő Magyarországon, de az EU-s átlagot még nem éri el. Magyarországon 2020-ban a lakosság kevesebb, mint 60 százaléka használt internetbankot, az EU-ban és a visegrádi országokban már a 70 százalékhoz közelít ez az arány, és vannak olyan országok (Finnország, Hollandia, Dánia), ahol a lakosság több mint 90 százaléka bankol a neten. 

Sportban jók vagyunk

Vannak persze olyan területek, amelyeken Magyarország kimondottan jól áll. Ilyen a sport, a tokiói olimpián szerzett érmek száma lakosság arányosan a 15. a világon, miközben az EU átlagosan csak a 35. helyen állna olimpiai éremszerzésben. Nagyon jól megy emellett a vállalati kötvénykibocsátás is. Az MNB Növekedési Kötvényprogramjának köszönhetően a GDP több mint 3 százalékát teszi ki immár a vállalati kötvénypiac, ami eltörpül még a többi országéhoz képest, de a felzárkózás ütemes. 

Az első helyen áll az unióban Magyarország a lakossági állampapírok területén is. A háztartások finanszírozzák az államadósság 24 százalékát, az unióban ez csak 3,5 százalék, a visegrádi országokban pedig még kevesebb állampapír vesz a lakosság. A termelékenységi ráta is Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben, de nagyon mélyről indult. Jelenleg is elmarad a visegrádi országok szintjétől. 

Szintén viszonylag jól áll Magyarország a károsanyag-kibocsátás visszaszorításában és a zöld pénzügyekben. A széndioxid-kibocsátás szintje alacsonyabb az uniós átlagénál, de tovább kell csökkenteni. Emellett a zöldkötvények kibocsátásában is élen jár az ország, az államkötvények mintegy 7 százaléka zöldkötvény, ennél magasabb, 13 százalékos arány csak a svédeknél van, sok ország még egyáltalán nem dobott a piacra zöld állampapírokat. A MNB-nek is vannak zöld programjai, fenntarthatósági stratégiája, illetve zöld lakáshiteleket támogat most a Növekedési Hitelprogramban.