A Magyar Nemzeti Bank (MNB) második alkalommal publikálja a Versenyképességi tükör című kiadványát, amely a 330 pontos Versenyképességi programban szereplő jegybanki javaslatok megvalósulásának ütemét és mértékét méri. A cél ezzel az, hogy Magyarország 2030-ra megközelítse Ausztria fejlettségét.

A Versenyképességi program összesített teljesülése a 2019. őszi 22 százalékról 34 százalékra emelkedett 2020 novemberére, ami 12 százalékpontos növekedés. Hazánk versenyképességének további erősítése a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelése idején is kiemelt fontosságú, mivel az a gazdaság helyreállítását és az elmúlt évek sikeres felzárkózásának folytatását egyaránt támogatja.

Kapcsolódó

Vannak már előrelépések

A 2019-ben tett 330 versenyképességi javaslat több, mint kétharmadában történt már előrelépés, a teljes versenyképességi fordulathoz azonban további átfogó reformokra van szükség. A legnagyobb előrehaladás a pénzügyi közvetítőrendszer, a magyar kkv-szektor, valamint az állami hatékonyság fejlődését segítő javaslatokban azonosítható - hangzott el a kiadványt ismertető sajtótájékoztatón. Mind a 12 vizsgált terület azonban további jelentős növekedési tartalékot rejt, de főként a munkaerőpiac, a kutatás-fejlesztés és a humán tőke minőségét érintő javaslatok.

A pénzügyi rendszer fejlődésében mérföldkő a jegybank által 2020 márciusában elindított azonnali fizetési rendszer, ami egyben a szektor további digitalizációs folyamatainak is stabil alapot biztosít. A hazai kkv-k termelékenységét és digitalizációját javíthatja a beruházások gyorsabb leírhatósága a társasági adóból, valamint a mesterséges intelligencia és nemzeti digitalizációs stratégiák végrehajtása. A szociális hozzájárulási adó csökkentése tovább mérsékelte a munkát terhelő adóterheket 2020. július 1-től.

A kormány által 2020 őszén, az otthonteremtési programban meghirdetett ingatlanvásárlást- és felújítást támogató intézkedések nagyban hozzájárulnak a jegybank hasonló célú javaslatainak megvalósulásához. A zöldebb gazdaságra való átállást a 2020 elején bemutatott Nemzeti Energiastratégia és az arra épülő Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv végrehajtása szavatolhatja.

Folytatódott az állami adminisztráció hatékonyságának javítása, az online számlázás teljessé válásával 2021-ben megvalósulhat az áfabevallás kiajánlás több százezer vállalat számára. Az egészségügyben érdemi előrelépést jelent a 2021-től hatályos orvosi bérrendezés, és megtörténtek az első lépések az ellátórendszer reformja érdekében.

Van még mit fejleszteni

Bár a kormány családpolitikai intézkedéseit a jegybank dicsérte, a demográfiai fordulat érdekében azonban további intézkedéseket szorgalmaz elsősorban a mindennapi élet támogatása, a családbarát egészségügy és a foglalkoztatáshoz kötött családtámogatási rendszer további erősítése területén. A minőségi humántőke területén a szakképzés és a felnőttképzés megújítását célzó átalakítások már rövidebb távon is kifejthetnek kedvező hatásokat.

Hosszabb távon elengedhetetlen a közoktatás erősebb fókusza az alapkészségek mellett a munkaerőpiaci érvényesüléshez szükséges nyelvi és digitális készségekre is. E terén a megújított Nemzeti alaptanterv és a 2020-as évtizedre vonatkozó Köznevelési Stratégia elfogadása számos változást tartalmaz, amelyek mértéke azonban még növelhető lenne. Az már jó irány, hogy a digitális fejlesztés és a nyelvtanítás nagyobb hangsúllyal szerepel a tantervben.

A 2019 végén elfogadott, több egészségügyi intézkedést tartalmazó kormányhatározat, valamint a 2020 őszén elfogadott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló - az orvosi béremelést is magába foglaló - törvény előrelépést hozhat az állami szakellátás minősége és fenntartható finanszírozása terén. Ugyanakkor a minőségi munkaerő tartós rendelkezésre állásának javulásához az egészségügyi prevenciós rendszer és az alapellátás további erősítése, valamint finanszírozási oldalról a Jóléti Alapok létrehozása járulna érdemben hozzá.