A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az általa szervezett nemzetközi könyvbemutatón ünnepélyes keretek között mutatta be csütörtökön a Fenntartható GDP – Globális vitairat című kötetét.

A jegybank közleménye szerint a kötet fő üzenete, hogy a közgazdaságtannak fenntarthatósági fordulatra, a fordulat nyomonkövetéséhez pedig új mérőszámokra van szüksége. A GDP a 20. század legfontosabb gazdasági mutatója volt, de ma már olyan iránytűre van szükség, amely a gazdasági fejlődés hagyományos dimenziói mellett tükrözi a környezeti, a társadalmi és a pénzügyi fenntarthatóság állapotát és változásait is. A Magyar Nemzeti Bank a Fenntartható GDP című globális vitairattal csatlakozik azon széleskörű erőfeszítésekhez, amelyek az új mutatószámok kifejlesztésén dolgoznak.

A könyv alapjául Matolcsy György jegybankelnök tézisei szolgáltak, amelynek kiinduló gondolata, hogy a fenntarthatósági fordulat megvalósításához végre kell hajtani a gondolati megújulás mellett a mérés megújítását is.

A fenntarthatóságnak és a fenntartható fejlődésnek azonban nincsenek kiforrott, széles körben elfogadott mérőszámai. A Magyar Nemzeti Bank új globális vitairatának célja, hogy elősegítse a fenntartható gazdasági növekedés mérését ahhoz hasonlóan, ahogyan az Új fenntartható közgazdaságtan című vitairat a fenntarthatósági fordulat gondolati alapjainak lerakását szolgálta.

Az új közgazdaságnak új mérőszámokra van szüksége

– idézte Virág Barnabás, az MNB alelnöke a jegybankelnök gondolatait.

A fenntarthatósági fordulat nemcsak új gondolati megközelítést, de új típusú mérést is igényel, ezért a GDP meghaladását teszi szükségessé. A jelenlegi GDP mutató nem tart lépést a 21. század karakterével, ezért több dimenzióval történő kiegészítése szükséges. A fenntarthatóság szellemi fordulata nem mehet végbe egy vele összhangban álló, az elmélet vízióját követő, és az abból levezethető célok teljesülését mérő, széles körben elfogadott csúcsmutató nélkül.

Virág Barnabás előadásában összefoglalta a vitairat fő üzeneteit. A könyv első része bemutatja a GDP korlátait a fenntarthatóság és a jólét mérésében, valamint az ezek meghaladására törekvő kutatásokat. A könyv második része pedig két alternatív mérési módszert ismertet a fenntarthatósággal bővített GDP becslésére. A fenntartható GDP számszerű becslése szerint a 2010-es években a magyar gazdaság nemcsak a hagyományos GDP-t tekintve, hanem a fenntartható GDP-ben is jelentős növekedést ért el az évtized elején végrehajtott innovatív reformok következtében, amelyek egyidejűleg biztosítottak a gazdasági egyensúly és növekedés fenntartását.

A 2020-as évtized a veszélyek, a nagy átmenetek kora. Az évtized karaktere teljesen eltérő a korábbiaktól. A globális járványok, az energiaválság és a geopolitikai átrendeződés érzékeny pontjain érintették az európai és benne a magyar gazdaságot. Felborították a korábbi egyensúlyokat, rontották a fenntartható növekedés feltételeit.

A fenntartható fejlődés és felzárkózás érdekében ezért mind Európában, mind Magyarországon teljes versenyképességi fordulatra van szükség, ami magában foglalja a zöld és digitális átmenet felgyorsítását és minden olyan intézkedést, amely tartósan növelik a gazdaság értékteremtő képességét.

Virág Barnabás, mint a kötet egyik szerzője és társszerkesztője, megköszönte a vitairat megalkotásában részt vevő minden szakértő és szerző munkáját, és példaértékűnek nevezte azt a szakmai összefogást, ami lehetővé tette a kötet létrejöttét. A vitairat elkészítésében a Magyar Nemzeti Bank koordinálása mellett közreműködtek a Központi Statisztikai Hivatal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakértői is.