A mostani inflációs időszak magán viseli az 1920-as, az 1940-es és az 1970-es évek időszakának jegyeit - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfólió Hitelezés 2022-es konferenciáján.

A hetvenes években éveken át arról cikkeztek a lapok, hogy az infláció csak átmeneti, ezért a monetáris politika nem szigorított érdemben, emiatt a reálkamatok csökkentek, az infláció pedig éppen csak lekerült a két számjegyű tartományból. A nagy jegybankok most is hasonló stratégiát próbálnak követni, de ez nem elég - mondta Virág Barnabás. 

Kapcsolódó

A kínálati sokk nagyon gyorsan gyűrűződik át a fogyasztói árakba, az infláció felszálló ágban van, és az áremelkedés közel felét az élelmiszerek okozzák. Mivel van még olyan árnyomás a rendszerben, ami eddig nem realizálódott, az infláció növekedni fog, és várhatóan két számjegyű lesz Magyarországon is - tette hozzá a jegybankár. Az éves átlag 9-10 százalék között lehet idén a jegybank prognózisa szerint. 

A gazdaság viszonylag gyorsan növekszik. Az MNB az elsőként kezdte el a szigorítást, és eddig 5,7 százalékponttal emelte a kamatokat. A reálkamatokat is sikerült ezzel növelni, ami kulcsfontosságú lehet a közeljövőbe. Virág Barnabás szerint 4 százalék fölötti GDP-növekedés is bekövetkezhet az idén Magyarországon, ezzel a növekedési rangsor élvonalában lehet az ország. 

Ne emeljen árat mindenki csak azért, mert megteheti

A magas inflációt a jegybankár szerint négy plusz egy lépéssel kell kezelni. Az első a szigorú monetáris politika, a második a fegyelmezett költségvetési politika, szükség van erős versenyre, kooperatív egyéni döntésekre, és mindezek mellett fenntartható növekedési reformokra is. Az egyéni döntéseket felül kell írniuk az infláció elleni küzdelemnek - mondta a szakember, aki szerint nem helyes, ha a bankoknál a betétek kamata nem követi a jegybanki alapkamatot, illetve hogy a cégek árat emelnek, mert most éppen megtehetik. 

A globális élelmiszerárakra és energiaárakra a magyar monetáris politikának közvetlen hatása nincs, de az inflációs másodlagos hatásait kamatemeléssel próbálja majd kivédeni a jegybank. A hitelkamatok már emelkednek, emiatt kevesebb a hitel, és a betétkamatok is nőni kezdtek. A kamatemelés folytatódni fog, a lépésköz kérdéses persze.

A múlt hónapban 100 bázispontos emelés volt, a következő hónapokban fokozatos, ám határozott emelések következnek, mivel 100 bázispontos lépésekkel nehéz lemérni, milyen hatása van a kamatoknak az inflációra. Ezzel a lépésközzel nem könnyű megtalálni az optimális kamatszintet - mondta az MNB alelnöke. Ha kell, ehhez képest gyorsít a jegybank, ha nem kell, akkor nem fog, kisebb lépésközzel folytatódik a kamatemelés. 

A béremelkedésből legyen megtakarítás

A következő időszakban kockázatot jelent az orosz-ukrán háború és az ezzel kapcsolatos szankciók. A deflációs közegben is összehangolt monetáris és fiskális politikára volt szükség, ugyanerre van szükség az inflációs környezetben is.

Fontos a piaci verseny erősítése, az ár-bér spirál, és a profit-ár spirál megfékezése. A bérnövekedés esetében fontos, hogy megtakarítás legyen belőle, és ne fogyasztás. Problémát jelent, hogy a lakossági megtakarítások negyede semmiféle infláció elleni védelmet nem élvez, lekötetlen betétben vagy készpénzben van, ezért az idén a tíz százalékát el fogja veszíteni az értékének - tette hozzá Virág Barnabás.