Júliusban a júniusihoz képest több mint két százalékponttal növekedtek az árak, ami magasnak számít. A legutóbbi inflációs adat megfelelt az MNB várakozásainak, a 16,7 százalékos maginfláció azonban kicsit magasabb volt, mint amire számítottak.

Az infláció a jegybank várakozásai szerint még emelkedő pályán halad, legalább őszig, de inkább az év végéig ez a folyamat tartani fog, nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. "Itt Európában még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk" - fogalmazott a jegybank alelnöke az InfoRádió Aréna műsorában, megjegyezve, hogy az infláció mértéke az év végén vagy a jövő év elején kezdhet lassú mérséklődésbe.

Durvul a helyzet Magyarországon

Itthon azonban még két, az utóbbi hónapokban felmerült újabb szempontot figyelembe kell venni az infláció mértékének becslésénél. Az élelmiszer- és energiaárak eddigi emelkedése mellett számolni kell ugyanis az aszályhelyzettel, ami a kelet-közép-európai régióban ősztől újabb áremelkedési hullámot indíthat el épp azon termékeknél, amelyek már így is az egyik legnagyobb mértékben drágultak. A másik hatás a rezsiárak emelkedése a legutóbbi kormányzati intézkedés miatt. Ez a szeptemberi számlákban jelenik majd meg, és újabb lökést ad az inflációnak.

A rezsiárak emelkedése önmagában 3 százalékot ad hozzá az inflációhoz a jegybank becslése szerint. Ha ezt csak hüvelykujjszabályként hozzáadják a legutóbbi 15-16 százalékos inflációs várakozáshoz, akkor máris 18-19 százalékos drágulási ütem látszik. És ehhez kell még hozzávenni majd Virág Barnabás elmondása szerint, hogy az aszály következményeként kialakuló drágulás mekkora lesz, vagy hogy a globális piacokon kialakuló nyersanyagár-változás milyen további változásokat indukál - olvasható az infostart.hu-n.

Nyugat-Európa nem Magyarország

Az infláció mértéke egyébként nem azonos mértékű Európa országaiban, hanem kelet felé növekszik. “Virtuális vasfüggönyt” lehet látni, Kelet-Európában 13-17, a balti országokban 20 fölötti az infláció, ami bár Nyugat-Európában is magas, de "csak" 8-9 százalék.

Őszre nagyon komoly kockázata van egy globális recesszió kialakulásának. Virág Barnabás szerint speciális viharzóna felé halad a világ, azon belül még súlyosabb szupercella-jelenségek is kialakulhatnak. Európa ennek kifejezetten kitett - hangsúlyozta az MNB-alelnök.

Amint felsorolta, az 1970-es évek óta volt stagfláció, energiaválság, aztán tőzsdei válságok, feltörekvő piaci gondok az 1990-es években, 2008-2009-ben a globális gazdasági válság, majd adósságválság, 2020-21-ben a koronavírus-járvány.

"Most azonban minden jelenség, ami ezeket a válságokat jellemezte, itt van velünk. Magasak a világban az adósságszintek, itt van még a koronavírus, ami ráadásul Kínában még lezárásokat jelent, emelkednek az energiaárak… Olyan puskaporos levegő van, ahol ezek a faktorok nagyon könnyen össze tudnak adódni. Európa ezeknek kitettebb, mint az Egyesült Államok vagy Kína" - írta le a világgazdasági helyzetet Virág Barnabás.