Lóga Máté - Bécsi Attila, MNB
Még 2015 szeptemberében az ENSZ 193 tagállama fogadta el a Föld környezeti rendszerének megóvását és a fő társadalmi problémák megoldását kitűző Agenda 2030-at, amely egyúttal a 2000-ben elfogadott Milleniumi fejlesztési célok (Millennium Development Goals - MDG) teljes megvalósulása melletti elköteleződést is jelentette. A megállapodásban foglalt 17 Fenntartható fejlődési cél (Sustainable Development Goals - SDG) és a hozzájuk kapcsolódó 169 célkitűzés elérése a költségvetési források mellett rendkívül jelentős privát források mobilizálását teszi nélkülözhetetlenné.
E források becsatornázását segítik a környezeti, társadalmi és irányítási (Environment, Social, Governance - ESG) szempontokat figyelembe vevő fenntartható pénzügyek, amelynek részeként a zöld kötvények a környezeti célok megvalósulásának finanszírozásához járulhatnak hozzá.
Mi a zöld kötvény?
A zöld kötvények az adósságinstrumentumok körében viszonylag új termékeknek számítanak, de növekvő jelentőségük és a terjeszkedésük sebessége meglehetősen figyelemre méltó. Ezeket a többnyire fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kizárólag környezetbarát projektek és eszközök finanszírozására bocsátják ki. A zöld kötvények kibocsátása előtt a kibocsátó egy Zöld Kötvény Keretrendszert készít, amelyben leírja a fenntarthatósági céloknak megfelelő forrásbevonási célokat, a globális standardoknak megfelelően.
A zöldkötvény-kibocsátók körébe tartozhatnak szupranacionális intézmények (például fejlesztési bankok), államok, önkormányzatok és vállalatok is. Az első zöld kötvényt az Európai Beruházási Bank (EIB) bocsátotta ki 2007-ben, megújuló energiára és energiahatékonysági projektekre fordítva a bevont forrást. Egy másik jelentős szupranacionális intézmény, a Világbank 2008-ban hozott forgalomba zöld kötvényt a svéd SEB bankkal közösen, a helyi gazdaságok előmozdítása, a szegénység csökkentése, valamint a fejlődő országokat érintő klímaváltozási hatások mérséklése céljából. Az első vállalati zöld kötvényt a svéd ingatlanfejlesztő Vasakronan bocsátotta ki 2013-ban, zöld épületek építésére és régi ingatlanok energiahatékony felújítására. Az első szuverén zöld kötvény megjelenése Lengyelországhoz fűződik 2016 decemberében, a közép-európai ország Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Tervéhez kívánt hozzájárulni: ennek alapján 2020-ra Lengyelország 15 százalékos megújulóenergia-arány elérését tűzte ki célul.
A 2021-es első féléves adatok szerint a zöldadósság-kibocsátók típusának megoszlása szerint a nem-pénzügyi vállalatok rendelkeznek a legnagyobb részesedéssel (28 százalék), őket követik a pénzügyi vállalatok (22 százalék), valamint a kormányzati hátterű entitások (15 százalék).
Az elmúlt években a zöld kötvények iránti érdeklődés töretlenül növekedett, a trendet a koronavírus-válság sem tudta megtörni: a CBI nemzetközi szervezet adatai szerint 2021 augusztusáig idén a kibocsátások összege meghaladta a 258 milliárd dollárt, míg a kumulatív kibocsátások értéke immár több mint 1,3 billió dollár. A következő években várhatóan többszörösére emelkedik a kibocsátások éves összege, 2023-ra meghaladva az 1 billió dollár értéket.
Noha a zöldkötvénypiac dinamikus növekedése mindenképpen figyelemre méltó, jelenleg még nem haladja meg a globális kötvényállomány értékének néhány százalékát, vagyis továbbra is adott a zöld adósságinstrumentumok bővülésének lehetősége.
A zöld kötvények elterjedésével együtt a piac standardizálásának és szabályozásának igénye is megnőtt, ugyanis az egységes követelmények biztosíthatják a befektetőket arról, hogy valóban fenntarthatósági célokat szolgáló beruházásokat finanszíroznak a zöld kötvények tartásával, így elkerülhető a zöldre festés (greenwashing) kockázata is, vagyis a csupán névleg zöld projektek és eszközök támogatása.
A zöld kötvények szabályozása
Mivel a zöld kötvények meghatározása napjainkban még nem egységes, ezért több kezdeményezés is indult a nemzetközileg is elfogadott szabványok kialakítására. A világos szabályok és szempontok segíthetnek mind a befektetőknek, mind a kibocsátóknak abban, hogy nagyobb átláthatósággal, elszámoltathatósággal és likviditással hatékonyabb, fenntartható piacokon működjenek. Nemzetközi szinten a két leginkább elfogadott szabályrendszer a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség (ICMA) által kialakított Zöld Kötvény Elvek (Green Bond Principles - GBP), illetve a Klímakötvény Kezdeményezés (Climate Bonds Initiative - CBI) Klímakötvény Standardjei (Climate Bonds Standards - CBS). Ugyancsak megemlítendő az Európai Unió szakértői csoportjai által kidolgozott, jelenleg pedig elfogadásra váró Európai Zöld Kötvény Standard (European Green Bond Standard - EUGBS).
Az ICMA GBP támogatni kívánják a kibocsátókat olyan környezetbarát és fenntartható projektek finanszírozásában, amelyek elősegítik a nettó nulla kibocsátású gazdaságot és védik a természeti környezetet. Az elveknek megfelelni kívánó kibocsátóknak átlátható módon be kell számolniuk a zöld adataikról, a bevont források felhasználásáról, kiválasztásának módjáról, lehetővé téve ezek nyomon követését is. A megvalósult projektekről és eszközökről a kibocsátó jelentést készít, amelyben lehetőség szerint a kötvényhez kapcsolódó környezeti hatásokat is bemutatja. A GBP-nek megfelelő Zöld Kötvény Keretrendszerek az alábbi négy komponensből állnak:
A GBP legújabb verziója 2021 júniusban készült el, és a négy alapvető komponens mellett új ajánlásokat fogalmaz meg a transzparensebb fenntarthatósági stratégia és a nemzetközileg elfogadott taxonómiáknak történő megfelelés irányába, továbbá kitér a környezeti és társadalmi kockázatok kezelésére is. A Zöld Kötvény Keretrendszerek legnagyobb része jelenleg a GBP-t követi, így ez normarendszer tekinthető a leggyakoribb hivatkozási pontnak.
A CBS és a hozzá kapcsolódó tanúsítási séma olyan tudományos kritériumok alapján címkéz klímakötvénynek (zöld kötvénynek) egy adott kötvényt, amely alapján megállapítható, hogy a kötvény céljai összhangban állnak a Párizsi megállapodás 2 Celsius-fokos felmelegedési határának céljaival. A CBI 2013-ban alkotta meg a CBS Taxonómiát, azóta pedig rendszeresen frissítik a legújabb éghajlati tudomány, az új technológiák megjelenése és a szektorok kritériumai alapján. A CBS Taxonómia segíti a befektetőket, a kibocsátókat és a kormányzatokat annak megállapításában, hogy mely projektek és eszközök járulhatnak hozzá az alacsony kibocsátású gazdaság megteremtéséhez.
Az Európai Unió Taxonómia rendelete 2020 júliusában lépett hatályba az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) keretében, hogy segítse az EU 2030-ra kitűzött emissziócsökkentési céljait. A taxonómia egy olyan osztályozási rendszert jelent, amely átfogóan képes listázni a fenntarthatónak minősített tevékenységeket. Az Európai Bizottság 2021. július 6-án fogadta el a taxonómia rendeleten alapuló Felhatalmazáson alapuló jogi aktust (Climate Delegated Act), amely mind a pénzügyi, mind a nem pénzügyi vállalkozások által közzéteendő információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését meghatározza a környezetileg fenntartható gazdasági tevékenységek üzleti, befektetési vagy hitelezési tevékenységük arányára vonatkozóan.
Az uniós zöld célkitűzésekhez igazodva és a nemzetközi hiányosságokat látva, az Európai Bizottság ugyancsak 2021. július 6-án tette közzé az Európai Zöld Kötvény Standardre (European green bond standard - EuGBS) vonatkozó javaslatait. A megfogalmazott elvek a nemzetközileg már elterjedt GBP-n és CBS-en alapulnak, összességében azonban szigorúbb követelményeket támasztanak, kiemelve az EU Taxonómiának történő pontos megfelelést. Az EuGBS főbb elemeit az alábbi táblázat mutatja be:
A zöld kötvények felülvizsgálatának folyamata
A zöld kötvényekre vonatkozó standardek egyik alapvető eleme, hogy a kibocsátó által vállalt célokat, azok ambiciózusságát, valamint a teljesítésükre való képességet egy független külső fél vizsgálja felül (external review).
Az ICMA GBP esetében a külső felülvizsgálat a Zöld Kötvény Keretrendszerre vonatkozik, amelynek keretében a kibocsátó több zöld kötvényt is kibocsáthat, amennyiben az ott meghatározott célokra használná fel a bevont forrást. A GBP a kibocsátás előtt (pre-issuance) kéri a külső felülvizsgálat elkészítését, amely leggyakrabban egy úgynevezett SPO (Second Party Opinion). Amennyiben a külső felülvizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a Zöld Kötvény Keretrendszer megfelel a GBP-nek, akkor az ennek megfelelően kibocsátott kötvények zöld kötvényeknek tekinthetőek. A kibocsátó ezt követően kérheti a felhasznált források utólagos vizsgálatát is, illetve ezekről allokációs jelentést (allocation report) és hatásvizsgálatot (impact report) is készíthet.
A CBS a zöld adósságinstrumentumok számára egy tanúsítási (certification) folyamatot ír elő, vagyis a zöld kötvények kibocsátása előtt (pre-issuance) szükség van egy a CBI által jóváhagyott külső felülvizsgáló általi hitelesítésre (verification), amelyet a CBI tanúsítása követ. Ezt követően a kötvény klímakötvénynek (climate bond) nevezhető, ami a zöld kötvények egyik típusa. A kibocsátás utáni 12-24 hónapon belül ugyancsak szükséges egy hitelesítés (post-issuance), amely már a bevont források felhasználásának módját vizsgálja. A kibocsátó a finanszírozott projektek és eszközök környezeti hatásáról kötelezően éves jelentést készít.
Az EuGBS – a hitelminősítőkhöz hasonlóan – az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (European Securities and Markets Authority - ESMA) engedélyéhez köti az elfogadott külső felülvizsgálók működését, vagyis jelentős lépést tesz a szabályozottabb és ellenőrzöttebb zöld felülvizsgálati piac irányába. A regisztráció során a képesítésekre, a tapasztalatokra, a nyilvántartásokra, az átláthatóságra és az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó szempontokat vesz majd figyelembe az ESMA. A külső felülvizsgálók igénybevételére vonatkozó követelmény célja, hogy biztosítsa a bíráló szolgáltatásainak és értékeléseinek minőségét, és ezáltal a befektetők védelmét, valamint a piac integritását.
A zöldkötvény-kibocsátás folyamata
Az egyes standardek bizonyos lépésekben eltérő követelményeket támasztanak a kibocsátók felé, azonban az általános lépéseket – vállalati szemszögből nézve – a következő ábra foglalja össze:
Amint a cikk több megállapítása is utalt rá, a zöld kötvények piaca és szabályozása jelenleg még egy dinamikusan változó terület, éppen ezért a témakör figyelése a potenciális kibocsátók, a befektetők és a szabályozók számára is fontos.
A zöld kötvények kibocsátásához kötődő számos előny, valamint az éghajlatváltozás témakörének egyre hangsúlyosabb megjelenése miatt a piaci szakértők egységesen az eszközosztály további jelentős növekedésére számítanak, ezzel is segítve a fenntartható gazdaságba történő átmenetet.
A szerzők az MNB munkatársai.