A miniszter a bizottság előtt azt mondta, hogy a hiánycélt a GDP 3,9 százalékáról 5,2 százalékra kellett emelni októberben. Ennek oka elmondása szerint a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés, a drága adósságfinanszírozás, a magasabb infláció, valamint a befagyasztott uniós források.

A pénzügyminiszter azt is megemlítette, hogy a kamatemelések miatt az állam kamatkiadásai is jelentősen megemelkedtek. Leszögezte továbbá, hogy nem változtat a kormány a Prémium Magyar Állampapír visszaváltási kondícióin – írja beszámolójában a Portfolio. A GDP-arányos adósságráta 70 százalék körüli lehet az év végére – mondta.

Elismerte, hogy a technikai recesszió 2022 közepétől 2023 közepéig tartott.

A reptérvásárlás kapcsán azt mondta, hogy a kormány biztosítja az ehhez szükséges forrásokat. Szerinte jelen pillanatban jelentősen elmaradnak a Budapest Airport fejlesztései más repülőterekéhez képest.

Kijelentette, hogy a kormány „nem kíván változtatni a költségvetés elfogadásának gyakorlatán”, ennek megfelelően pedig 2024-ben is a tavaszi-nyári időszakban készülhet el a 2025-ös költségvetés. Hozzátette, a 2024-es költségvetési hiánycél továbbra is 2,9 százalék marad, ugyanakkor erről februárban tárgyal a kormány.

A Prémium Magyar Állampapír kamatozásának átalakítása, a Budapest Airport megvásárlása, az Erste és a VIG állami részesedéseinek eladása, továbbá az MVM-ből kivett osztalékelőleg mind arra utalnak, hogy nem alakul minden a terv szerint az idei büdzsét illetően. Egyes elemzések pedig arra utalnak, hogy még a módosított hiánycélt is nehezen tudja teljesíteni a kormány.

Kiderült, hogy miért száll ki az Erstéből a magyar állam

A magyar állam teljes tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. értékesíti az Esrte Bankban vállalat 15 százalékos kisebbségi tulajdonrészét az osztrák anyavállalat számára. A bevételből a reptér visszavásárlását finanszírozná az állam.
Bővebben--->