Súlyosan alulfinanszírozott a magyar egészségügy, és a struktúrában nem jól oszlanak el az orvosok, az alapellátásban vannak a legsúlyosabb gondok, mondta Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a köztestület sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a magyar leleményesség, és az okosban megoldjuk már nem fog működni az egészségügyben, éppen ezért is fontos, hogy a GDP legalább 7 százalékát az állami egészségügyre költse a kormány, a jelenlegi alig 5 százalék helyett.

Részleges eredményeket ért el a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a Belügyminisztériummal történt egyeztetés során, erről Meglécz Katalin, a MOK alelnöke beszélt. Februárban indult el az egyeztetés, és abban állapodtak meg a tárcával, hogy negyedévente találkoznak. Egy száz oldalas dokumentumot tettek le Pintér Sándor belügyminiszter asztalára, aki akkor azt kérte a MOK-tól, hogy a tanulmányból az öt legsürgősebb területet válasszák ki.

Az öt legsürgetőbb feladat:

  • az orvosi regiszter létrehozása;
  • a béremelés kérdése;
  • a betegutak rendezése az onkológia betegek esetében;
  • a szakmai irányelvek kidolgozása;
  • és a fogászati, az iskolai fogászati alapellátás, valamint a fogászati szakrendelések helyzete. 
Kép: Economx

Abban is megállapodtak a múlt heti találkozón, hogy három szakmai irányelvi kidolgozásban is részt fognak venni, a pszichiátriai, a kardiológia, valamint a képalkotó diagnosztikai beutalási rend kialakításában, sorolta az alelnök.

Az októbertől életbe lépő új ügyeleti ellátással kapcsolatban elmondta, hogy még a nyár folyamán az Országos Mentőszolgálattal, a kórházak képviselőivel és a MOK háziorvosi csoportjával is további egyeztetések várhatók. 

Kapcsolódó

Eredményeket értek el az onkológiai betegellátás kérdésben is, amiről Álmos Péter a lapunknak adott interjújában is beszélt.

Meglécz Katalin, a MOK alelnöke azt mondta, hogy a projekt, amit szerettek volna megvalósítani arra irányult, hogy a magánegészségügyben diagnosztizált onkológiai betegek csont nélkül kerülhessenek be az állami ellátásba.

Nyilván van egy 14 napos szabály, amely azt mondja, hogyha valakinek bármilyen daganatos betegsége kiderül, akkor őt soron kívül kell vizsgálni a továbbiakban. Most a napi gyakorlat ennek ellenére azt mutatja, hogy ezek a betegek visszakerülnek a háziorvoshoz és újraindul az egész folyamat.

A MOK arról is egyeztetett az egészségügyért felelős államtitkársággal, hogy mindenképpen fel kell hívni az betegellátók figyelmét arra is, hogy nem kell, hogy visszamenjenek a háziorvoshoz, hanem be kell fogadni őket a rendszerbe, hiszen erre utalnak a szabályzók is, annak ellenére, hogy a gyakorlatban ez nem így van. Hozzátette: azon dolgoznak közösen, hogy ezt a szabályt mindenki betartsa. 

Egyelőre vesztésre állnak 

Az egészségügy, akárcsak a foci, csapatjáték, jelenleg zajlik egy mérkőzés, mondta Svéd Tamás, a MOK főtitkára, aki szerint a szétesés irányába tartó erők és a rendszert egyben tartó erők között zajlik a meccs.

Az orvosok nem feltétlenül állnak ezen a mérkőzésen nyerésre

– emelte ki.

Úgy fogalmazott, pénzre, humánerőforrásra és eszközökre lenne szüksége a rendszernek. A szétcsúszóban levő rendszer felbomlását felgyorsíthatja egy-egy válság. És lényegében ez történt a Covid-19 érkezésekor, ez szétzilálta a rendezőelveket és a betegutakat is. 

Csontvázak esnek ki a szekrényből, és erre utal az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) egyre több kijelölő határozata is. Utalt a szegedi gyermekellátás körüli zavarra is. De példaként említette, hogy egy idős kolléga halálával szakrendelések szűnnek meg. Random módon zárnak be szülészeti osztályok, hosszúak a várólisták, a betegek egyre többször bolyonganak az ellátórendszerben.

Mostanra az egészségügy vezetése és a kormányzat is felismerte, hogy a rendszer a jelenlegi formában a továbbiakban nem fenntartható és nem finanszírozható, ám Svéd Tamás azt állítja, hogy a kormányzati tervek egyelőre nem publikusak, de legalább elkezdődött az egészségügy rendbetétele.

Az előremutató fejlesztések között említette az informatikai fejlesztéseket, például az EESZT-t, valamint a járóbeteg irányítás rendszer elindulását is. De nem értenek egyet az orvosok bilincsben elvitelével, és az esetleges névtábla hiány miatt kirótt büntetésekkel sem. A hatékonyabb munkához nem arcfelismerő rendszerre van szükség, hanem a munkakörülmények, a szervezettség, és az eszközellátottság javítására.

Kitért arra is, hogy az egészségügy finanszírozásával is elégedetlen a kamara. Kiemelte: Magyarországon a GDP arányos állami egészségügyi kiadások nem érik el az 5 százalékot sem, míg az Európai Unióban ez az arány 7 százalék.

Úgy véli a főtitkár, hogy 2024 év végére a kórházi adósságok összege elérheti a 200-300 milliárdot is.

Magyarország az EU-ban az egyik legkevesebbet költi az állampolgárai egészségére. Jelen állás szerint a források növelésére nincs kormányzati szándék, mondta Svéd Tamás.

Több pénz nélkül a MOK szerint elképzelhetetlen érdemi fejlődés. Modern, mindenki számára elérhető egészségügy eléréséhez plusz források kellenek.

A többség kamarai tag maradt

Több mint egy év telt, hogy a kötelező orvos kamarai tagság rendszere megszűnt Magyarországon. De megőrizték azt a 34 ezer tagot, aki tavaly is MOK tag volt, az aktív orvosok háromnegyede továbbra is kamarai tag, mondta Álmos Péter.  Hogy a jövő is biztosított legyen: az orvosok, akik a napokban vehették át a diplomájukat, egy évig díjmentesen a kamara tagjai lehetnek.

Beszélt arról is, hogy az elmúlt egy évben etikailag, szakmailag kétséges gyakorlatok jelentek meg az orvostársadalom egy részében, de a MOK ezeket csírájában próbálta elfojtani. Példaként említette, hogy a fogorvosi gyakorlatban jelentek meg olyan példák, melyek nem követték a szakmai irányelveket, valamint beszélt arról is, hogy az Orosházi Kórházban kézrátéttel gyógyítottak, amivel szintén nem ért egyet a kamara.

Kellene egy élő regiszter 

Nincs működő orvosi regiszter, ezért jelenleg senki sem tudja megmondani, hogy hol, hány és milyen végzettséggel rendelkező orvos dolgozik, vagyis nem tudjuk megmondani, hogy van-e orvoshiány Magyarországon, közölte Álmos Péter. A MOK benyújtott egy javaslatot a regiszter létrehozására, ám a kormányzat ezt nem támogatta. Erre a nyilvántartásra a kamara elnöke szerint egy esetleges járvány- vagy háborús helyzetben is óriási szükség lehet.

Jelenleg az Országos Kórházi Főigazgatóság égisze alatt nyilvántartott működési regiszter nem tartalmazza azt, hogy hol és milyen végzettséggel dolgozik jelenleg az orvos, a MOK által javasolt regiszter ehhez képest egy élő adatbázis lenne. 

Égetően nagy szükség lenne egy életpályamodellre is, ami nem csak a bérről szól, hanem a szakmai fejlődésről is. Ez azért is fontos, mert a magánegészségügy humánerőforrás elszívó hatása óriási. A MOK által javasolt bérfejlesztés évente 15 milliárd forintot jelentene a költségvetésnek.

Álmos Péter elmondta: a teljesítménybérezés csak alapbéren felül merülhet fel, és olyan mértékben, hogy ne rombolja le az orvosok közötti egyenlőséget. Az orvosok ügyeleti bérezése területén közeledtek az álláspontok az államtitkársággal, mert jelenleg méltatlanul alacsony az a 4500 forintos órabér, amit az ügyeletes orvosok keresnek.