2021-ben 419,7 ezer forint egészségügyi kiadás jutott a központi költségvetésből egy magyarra, ami 2020-hoz képest, 57,4 ezer forint emelkedést jelent – derül ki Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyar Statisztikai Zsebkönyv című kiadványából.

Ebben az adatban nem csak az állami egészségügyi kiadások szerepelnek, hanem azok is, amit a betegek a magánegészségügyben költöttek el.

Magyarországon az évente 20 százalékkal is bővülő magánegészségügyi piacon 7-8 nagyobb cég működik, a legnagyobb magánszolgáltatók szakmai szövetsége, a Primus Egyesület becslése szerint a piac mérete 600 milliárd forint körüli

– erről Lancz Róbert, a Dokor24 vezetője beszélt, aki egyben a Primus elnöke is.

Az állami kiadások az összes egészségügyi kiadás 72,5 százalékát tették ki 2021-ben, 2020-ban 70,8 százalékra rúgtak.

Több ezerrel nőttek az esetszámok

A KSH szerint soha nem voltak még ilyen leterheltek az alapellátó orvosok, mint 2021-ben. A betegforgalom nem csak a felnőtt háziorvosok esetében, ugyanúgy a gyerekorvosoknál is megugrott. Egy felnőtt háziorvos 2021-ben közel 14 ezer esetet látott el, míg egy évvel korábban 12 ezer pácienst. A gyerekorvosok esetében pedig majdnem kétezer fős esetszám ugrás történt.

 

Kép: KSH

Nem véletlen, hogy a magyar orvosok borúlátók mind a saját, mind a hazai egészségügy helyzetét illetően, és közös fellépést sürgetnek: ez derül ki a kutatásból, amit a Magyar Orvosi Kamara (MOK) májusban készített és most hozott nyilvánosságra. A kérdőívet a kamarai tagok harmada, valamivel több mint 10,5 ezren töltötték ki.

A MOK kutatását kitöltők:

  • 56 százaléka kizárólag a hazai közellátásban dolgozik;
  • 12 százaléknak csak a magánrendelése van;
  • 22 százalék pedig az állami és a magánegészségügyben is gyógyítja a betegeket.

A maradék tíz százalék jelenleg inaktív, például GYES-en van, nyugdíjas vagy külföldön dolgozik – derül ki a felmérésből.

Kép: MOK

Az orvosok 61 százaléka elégedett vagy inkább elégedett a saját helyzetével, azonban a tagok 85 százaléka szerint romlott vagy sokat romlott az egészségügy helyzete az utóbbi öt évben. Az is kiderült a MOK kutatásból, hogy a kizárólag magánellátásban dolgozók sokkal elégedettebbek a saját helyzetükkel.

Kép: MOK

A válaszadók szerint az etikai eljárások visszaszerzése a kiemelt célok egyike.  A MOK-tól a Belügyminisztérium által benyújtott törvényjavaslat után idén márciusban kerültek el az etikai eljárások, és azokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz bonyolítja.

A legkevesebben a 20 százalékos bércsökkentés eltörlésének elérését jelölték meg célként, de ezt is a kérdőívet kitöltő orvosok több mint harmada választotta a legfontosabb három közé.

A 20 százalékos bércsökkentés lehetőségéről még tavaly decemberben döntött a parlament a Takács Péter-féle egészségügyi reform elfogadásakor. A MOK már akkor is azt mondta: a 20 százalékos bércsökkentés lehetősége, a közreműködői szerződések rendszerének felszámolása szintén jelentősen szűkítik a szakorvosjelöltek lehetőségeit.

A MOK-tagok a középhosszú távú célok között kiemelkedően fontosnak tartják az inflációt követő bérezés elérését is.

 

Az orvosok érdekérvényesítő lépéseit tekintve a több mint tízezer válaszadó, a megkérdezettek 85,6 százaléka azt mondta, szükség van a koordinált nyomásgyakorló akcióra.

A felmérés szerint az orvosok 31 százaléka rendelkezik önkéntes többletmunkával, közülük közel másfél ezren, a megkérdezettek 44 százaléka pecsétszámát megadva úgy nyilatkozott, hogy a célok elérése érdekében koordináltan beadja az önként vállalt túlmunka szerződésének a felmondását – ez a MOK szerint egy kiemelkedő eredmény, nagyon erős eszköz.

Új választás jön

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) sikertelen küldöttközgyűlése után újraindította a kamarai választásokat. Kincses Gyula MOK-elnök a Medicalonline-nak azt mondta: nem a kamara széthullása történik most, hanem az egészségügyi kamarákról szóló törvény rapid módosítása, amely kifejezetten az orvosi kamara ellen irányult, felborítva a szabályos működésüket.

A kamara június 3-án tartotta ez évi második küldöttközgyűlését, amely határozatképtelenség miatt eredménytelen volt: bizonytalan jogi helyzetben kellett megtartani, a kamara ellen meghozott törvénymódosítás ugyanis a február 25-én megkezdett választási folyamatot megszakította. 

Távozik az alelnök

Önreflexióval magyarázta lemondását a Népszavának Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, aki azután mondott le alelnöki pozíciójáról, hogy nyilvánosságra került,: botrányba fulladt a szervezet közgyűlése. Mint mondta, egy szervezet életében vannak jobb és rosszabb periódusok. Mi most érkeztünk el oda, hogy az elnökségen belüli vélemény különbségeket nem tudtuk áthidalni, kompromisszumos megoldássá formálni. Úgy gondolta azzal segíti a tovább lépést, ha lemond a tisztségéről.