Az idei évben már második alkalommal értékelik Magyarország adósosztályzatát a nagy nemzetközi hitelminősítő intézetek. Pénteken teszi ugyanis közzé a Moody’s Investor Service a hazánkra vonatkozó felülvizsgálatot. Legutóbb tavaly szeptemberben értékelte a hazai helyzetet a Moody’s, akkor fenntartották a BAA2 besorolást stabil kilátások mellett.
A Standard and Poors már tavaly év elején leminősítette hazánkat, múlt hónapban pedig meg is hagyták ezt a besorolást a BBB negatív szinten. Hasonló várakozások vannak a Moody’s mai döntéséről is.
Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrumának igazgatója az Economx kérdésére elmondta: nem tart leminősítéstől, és a kilátásokkal kapcsolatban is a stabilitás fenntartását várja a Moody’s-tól, nem azok rontását.
Szerinte a Moody’s egy kicsit furán viselkedett az utóbbi évben, egy kicsit túl optimista volt, annak ellenére, hogy már akkor látszott, hogy
- a költségvetési hiány nagyobb lehet,
- és a 2023-as évben nem várható gazdasági növekedés, hanem sokkal inkább visszaesés lesz.
Ezek bár utólag beigazolódtak, a Moody’s-nál szeptemberben még stagnálásra számítottak. „Az idei évre például a költségvetési hiányt 3,5 százalékra prognosztizálták, pedig azt lehetett gondolni már akkor is, hogy azért ennél jó eséllyel magasabb hiány fog kialakulni” – mondta.
Kiemelte: úgy tűnik, mintha egy kis fáziskéséssel követte volna az eseményeket a Moody’s.
Elindult a javulás
Most az látszik, hogy az elmúlt egy-két hónapban beindultak pozitívabb folyamatok a magyar gazdaságban. „Itt leginkább a belső keresletre érdemes gondolni” – húzta alá Árokszállási Zoltán. Már most robusztusabbnak tűnik a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Eközben egy nagyon komoly reálbéremelkedés is megindult, és bár a lakosság eleinte a tartalékait próbálta visszatölteni, most már egy fordulat látszik ebben a tendenciában.
„Minthogyha már nemcsak a tartalékaikat töltené vissza a lakosság, hanem egy kicsit a fogyasztás is erőre tudna kapni” – mondta az MBH Elemzési Centrumának igazgatója, aki a fogyasztás megugrása mellett kiemelte a jelzáloghitelezés növekvő pályára állását is, amely a vártnál is gyorsabb volt.
A fogyasztási adat egyébként azért is nagyon fontos, mert a költségvetésben ez az egyik legfontosabb láb amiatt, hogy a központi költségvetés bevételi oldala leginkább a fogyasztáshoz kapcsolt adóktól függ, tehát az általános forgalmi adótól (áfa) vagy a jövedéki termékekből befolyó bevételekből.
Ha a fogyasztás tényleg fel tud pörögni, akkor ez jótékony hatással lehet a költségvetésre is – hangsúlyozta Árokszállási Zoltán.
„Nem tartanám logikus lépésnek a Moody’s-tól a leminősítést, de még a kilátásrontásnál is kisebb esélyt látok arra, hogy ezt megtegyék, merthogy ezek a pozitív folyamatok látszódnak” – tette hozzá. Ha a Moody’s továbbra is fáziskésésben marad, akkor van némi kockázata annak, hogy a kilátást rontani fogják, de a fent bemutatott okok miatt alapvetően nem ezt várják a piaci elemzők.
Így változhat a forint árfolyama
A forint árfolyamában az elmúlt héten láthattunk némi gyengülést, a régió is alulteljesített, kérdés, hogy ebben mekkora szerepet játszhatott az, hogy néhányan negatív változásra spekulálnak a hitelminősítés tekintetében.
„Egy kilátásrontás az valószínűleg gyengítené a forintot, de azt gondolom, hogy nem drámai mértékben” – válaszolta lapunk forintárfolyammal kapcsolatos kérdésére az MBH Elemzési Centrumának igazgatója.
Annyi azonban biztos, hogy sorsfordító hatása nem lenne hosszú távon semmiképp a hitelminősítő döntésének a forint árfolyamára, rövid távon azonban mérsékelt következmények jelentkezhetnek a hazai piacon.