A bankszektor képviselői egy konferencián nemrég arról beszéltek, 5-10 százalék közé esik majd a nem teljesítő hitelek aránya a moratórium utáni időszakban. A törlesztési moratórium egyelőre legalább szeptember végéig folytatódik annak ellenére, hogy sem a Magyar Nemzeti Bank (MNB), sem a bankok nem értenek egyet ezzel. A javuló gazdasági helyzetben ugyanis az igénybevevők anyagi helyzete is egyre jobb, a kilenctizedük megengedhetné magának, hogy az eredeti szerződés szerint fizesse tovább a hitelét.

Megszokják, hogy nem kell fizetni

Kapcsolódó

December végén mintegy 6100 milliárd forintnyi hitelállomány volt moratóriumban - ebből 3400 milliárd lakossági tartozás volt. A bankok és az MNB is attól tart, hogy minél tovább húzódik a törlesztés felfüggesztése, annál többen lesznek azok, akik nem lesznek majd képesek visszaállni a rendszeres fizetésre, mivel megszokták, hogy a hitelek törlesztésére fordított összeget minden hónapban másra lehet költeni. Emellett nagy veszélyben vannak a valóban rászorulók hitelei is, azoké az adósoké, akik elveszítették a jövedelmüket a válságban

Ennek jelei jól látszanak már a banki statisztikákban. Az MNB friss adatai szerint ugyan még egyre jobbak a hitelportfóliók, folyamatosan csökken a bedőlt lakossági hitelek aránya, de a háttérben folyamatosan gyűlnek a bombák.

2021. március végén például a háztartási hitelek mindössze 1,6 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, ami 0,1 százalékpontos csökkenésnek felel meg a korábbi negyedévhez képest. A forint hitelek közül legnagyobb arányban a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a gépjárműhitelek voltak 90 napon túli fizetési késedelemben: előbbi esetében az állományok 5,3 százaléka, utóbbik esetében az állományok 8,8 százaléka haladja meg a 90 napos késedelmet. Ez a szabad felhasználású jelzáloghitelek tekintetében 0,2 százalékpontos, míg a gépjárműhiteleket vizsgálva 0,5 százalékpontos csökkenést jelent az előző negyedévhez képest.

Az egyre számok hátterében az áll, hogy hiába csökkent például az első negyedévben a frissen folyósított hitelek összege a korábbi negyedévhez vagy a tavalyi első három hónaphoz képest, az új kihelyezések volumene még mindig meghaladta a visszafizetésekét. Emiatt nőtt a hitelállomány, a friss hitelek pedig mindig jó hitelnek számítanak, a moratórium miatt felfüggesztett kölcsönöket pedig szintén nem lehet a lejárt tartozások közé sorolni. 

Ezermilliárdos bukás előjele körvonalazódik

A frissen megjelent statisztika legaggasztóbb adata az, hogy kiderült belőle: a hazai hitelintézetek megkezdték a portfoliójuk felülvizsgálatát a moratóriumban érintett hitelek esetében, ennek eredményeképp jelentős állományokat soroltak – elsősorban a fizetési késedelem nélküli - átstrukturált kategóriába.

Decemberben még csupán 137 milliárd forint körüli lakossági hitel volt fizetési késedelem nélkül az úgynevezett átstrukturált kategóriában, március végén már 1096 milliárd forint fölött volt ez a volumen. Ennek az állománynak több mint a fele lakáshitel volt.

Ez azért festhet aggaszóan, mert az átstrukturálás korábban a végleges bedőlés előszobája volt sokak számára, az ilyen hitelek fele ugyanis idővel ismét nem teljesítővé vált, és gyakran követeléskezelőkhöz került. A bankok folyamatosan adták el a nem teljesítő átstrukturált hiteleiket az elmúlt években, ennek eredményeként nagyjából 20 százalékosra csökkent a 90 napon túl késedelmesek aránya ebben a kategóriában. 

Most ezen a téren is óriási a javulás - legalábbis átmenetileg. Tekintettel ugyanis arra, hogy a moratórium miatt átsorolt hitelek nem számítanak késedelmesnek, az átstrukturált hiteleken belül a 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya 15,5 százalékponttal 3,8 százalékosra csökkent.

Nem került be minden moratóriumos a kalapba

Az adatok alapján úgy tűnik, a moratóriummal érintett lakossági hitelek csupán nagyjából 25-30 százalékát tették át a bankok az átstrukturált állományba. A többi hitel azért maradhatott ki, mert bár az Európai Bankhatóság előírása alapján főszabályként a törlesztés kilenc hónapnyi felfüggesztése után át kell sorolni a hiteleket, az MNB engedményeket adott a bankoknak. A fizetőképesnek tűnő adósok hitelei így megúszták az átsorolást. 

Az MNB akkor engedélyezte, hogy ne sorolják át a bankok a hitelt, ha az adós igazolt havi nettó jövedelme nem csökkent az előző két hónapban 15 százalékot megelőző mértékben 2020 februárjához és márciusához képest. Ha nem a banknál vezetett számlájára jön a jövedelem, akkor munkáltatói igazolással lehet ezt igazolni. 

Ha az adósnak az intézmény által vezetett fizetési számláján a bankszámlaszerződésben vagy a hitelszerződésben vállalt minimum számlaforgalom/jóváírás közül a magasabb elvárás a moratórium hatálya alatt is folyamatosan teljesült, illetve teljesül, vagy ha az adós rendelkezésére álló megtakarítások szintje a minősítés időpontjában fedezetet nyújt az adott banknál/bankcsoportnál fennálló kitettségek legalább 1 évnyi adósságszolgálatára.