Az mta.hu-n is elérhető cikkből egyebek mellett kiderül, hogy a járvány jelenlegi epicentruma Kínára korlátozódik, Kínán kívüli megbetegedéseket csupán behurcolt esetek, illetve kisebb, jól elszigetelt terjedési események. A cikk szerzői megjegyzik, hogy a cikk írásának idején (január 31-én) 9776 esetről és 213 halálozásról lehetett tudni, de a számok napról napra drasztikusan emelkednek.

Mi ez a vírus?

Az új koronavírusról egyelőre csak annyi tudható a biztosan, hogy a SARS- (Severe Acute Respiratory Syndrome) vírushoz és a Közel-Keleten jelenleg is felbukkanó MERS- (Middle East Respiratory Syndrome) koronavírushoz hasonlóan denevérekben van a jelenlegi járványos vírus genetikai "elődje". A vírus az újonnan felbukkanó fertőző betegségek kategóriájába tartozik, annak ellenére is, hogy genetikai hasonlósága a SARS-vírussal körülbelül 80 százalékos. Feltételezhetően a vírus jelenlegi formájában nemrég jöhetett létre és kerülhetett az emberi populációba.

Az első feltételezések szerint a járvány egy vuhani piacról indult, de ezt az újabb vizsgálati eredmények már erősen megkérdőjelezik, a pontos földrajzi forrás nem tisztázott még.

Tünetek

A vírus az influenzához hasonló klinikai tüneteket produkál, amelyek szinte minden esetben lázzal kezdődnek, és jellemzően száraz köhögés jelentkezik. A betegség súlyosbodásakor nehézlégzés, légszomj, majd a legsúlyosabb esetekben tüdőgyulladás alakul ki. Ritkábban egyéb tünetek is társulhatnak, mint például izomfájdalom, fejfájás vagy torokfájás.

A cikk írói megjegyzik, hogy az első komolyabb összefoglaló klinikai tanulmány szerint a fertőzöttek átlagéletkora 55 év körül van, míg a fertőződés valószínűsége fiatalabb szervezeteknél kisebb (10-15 százalék). A tanulmány azonban kitér arra is, hogy a betegek felének egyéb krónikus betegsége is volt.

Jelenleg a halálozási arányról nem lehet releváns tájékoztatást adni, hiszen a betegek jelentős része még kórházi ápolást igényel, sok esetben állapotuk kritikus, és a fertőzés kimenetele kétséges. A szakemberek szerint az eddigi adatokból úgy tűnik azonban, hogy a halálozási arány nem fogja meghaladni a 2002-2003-as SARS-járványét.

A vírus terjedése

A legfőbb kihívás most a beteg emberek gyors felismerése és annak megakadályozása, hogy átadják a vírust másoknak. A fő problémát az enyhe megbetegedések vagy akár a tünetmentes hordozók jelentik, akik kiesnek a gyors felismerhetőség és diagnosztika hatásköréből. A kutatók szerint ami most rendkívül fontos lenne világszerte, hogy az egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszerelésben dolgozzanak a gyanús vagy már igazoltan fertőzött betegekkel, jól használják, és valóban használják is azokat. A SARS-világjárvány idejében ugyanis úgynevezett szuperterjesztőként számos egészségügyi dolgozó játszott kulcsszerepet a járvány kiteljesedésében.

Jelenleg azonban a legfontosabb kérdés, hogy a Kínán kívüli országokban sikerül-e az elszigetelést fenntartani. Amennyiben sikerül minden behurcolt esetet is gyorsan izolálni, úgy a járvány megfékezhetővé válik - hangsúlyozzák a kutatók.

A virológusok cikkükben kiemelik, hogy a jelenlegi járványra a világ jobban, gyorsabban reagált, mint a korábbiakra. Napokon belül ismertté és elérhetővé váltak a vírus genomjának adatai, így nagyon gyorsan elkészült az első diagnosztikai teszt, melyet világszerte elérhetővé tettek. A WHO egész sor eljárásrendet és technikai javaslatot dolgozott ki a járvány kezelésére. Világszerte számos kutatói hálózat jött létre korábban, éppen az ilyen helyzetek kezelésére, és ezek most "éles üzemmódba" váltottak. Bár a kutatók már megismerték a vírus receptorhasználatát, elindult a vakcinafejlesztés is, de még így is évekbe telhet, míg egy hatékony vakcina forgalomba kerül.

A kutatók hangsúlyozzák továbbá, hogy a fertőzés klinikai tüneteit hetek alatt megismerhették, a vírus evolúciós változásait gyakorlatilag betegről betegre követhetik. Tulajdonképpen minden fegyver a kezükben van, a kérdés csak az, hogy jól használják-e.

Megjelenhet-e Magyarországon a vírus?

Az esetszámok növekedése egyelőre nem mutat csillapodó tendenciát, a Kína által életbe léptetett, példa nélküli karanténintézkedések még nem fejtettek ki látható hatást, de a kihurcolás megakadályozásában kulcsfontosságúak voltak. Ennek ellenére a vírus számos országban megjelent, így Európán belül is.

Bár hazánkban az írás elkészítéséig nem számoltak be fertőzésről, de minden esély megvan rá, hogy Magyarországon is megjelenjen a vírus. Azt viszont, hogy kialakul-e járvány, megjósolni most biztosan nem lehet. A szakemberek szerint a legtöbb, amit tehetünk, hogy felkészülünk a betegek érkezésére, mind a diagnosztika, mind pedig a betegellátás területén. A lakosságot objektíven tájékoztatni kell, felkészíteni arra, hogyan tudja a lehető leghatékonyabban elkerülni a fertőződést, mit kell tennie saját és közösségének védelme érdekében. A pánik és a félelemkeltés egy ilyen helyzetben talán rosszabb, mint maga a járvány - hangsúlyozzák a kutatók.

Hogyan tudjuk megelőzni a fertőzést?

Mivel az influenzavírusokhoz hasonlóan egy cseppfertőzéssel terjedő betegséggel van dolgunk, a higiénés szabályok betartása elengedhetetlen. Gyakori kézmosás, zsebkendőbe (nem tenyérbe) tüsszentés, arcunk érintésének kerülése és (tényleges járványügyi helyzet esetén) akár szájmaszk viselése.

Természetesen a legfontosabb az, hogy ha betegnek érezzük magunkat, azonnal jelentkezzünk orvosi ellátásra, főleg, ha a betegség kezdetét megelőző 14 napban a fertőzéssel érintett területeken jártunk, vagy érintkeztünk olyan (esetleg már beteg) személlyel, aki szintén ilyen területről érkezett.

Ha komoly járványügyi helyzet alakulna ki, mindenképpen kerülni kell a tömeget, minimalizálni a mozgást, utazást. Egy tényleges, komoly járványügyi helyzetben minden esetben követni kell a járványügyi hatóságok utasításait - emelik ki a kutatók.

Hosszú távon viszont úgy vélik, hatásos lenne bizonyos kulturális szokások megváltoztatása, a "SARS-gyárként" működő zsúfolt állatpiacok szabályozása, a vadállatok világméretű illegális kereskedelmének visszaszorítása és sok egyéb olyan tényező kiiktatása, mely ellen lassan és nagy összefogással lehet csupán fellépni.

A következő években, évtizedekben a hasonló események gyakorisága várhatóan megnő, ám megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása.

A teljes cikket itt olvashatja.