A szakszervezetek szerint a munkáltatók legalább fele nem foglalkozik a hőségben érvényes munkavédelmi előírásokkal - sőt, a koronavírus-járvány miatt sokszor épp a klímaberendezéseken spóroltak –, de sok múlik a helyi vezetőkön.

A hőségriadó idején a gyárakban nem állhat le a munka, a könnyűszerkezetű csarnokokban vagy a kazánok, kohók mellett olykor elviselhetetlen hőségben dolgoznak a munkások. Különösen jellemző ez a gumi- és alumíniumiparban, vagy a kohászatban, és még magasabb hőterhelést kell elviselniük azoknak, akik védőfelszerelést is hordanak.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkavédelmi főosztályának felhívása szerint a zárt téri munkahelyeken megfelelő hőmérsékletet, vagy védőitalt, azaz 14-16 fokos ivóvizet kell biztosítani a dolgozóknak, és be kell iktatni rendszeres pihenőket is egy hűvösebb környezetben. A légtechnikai- és klímaberendezések hatékonyságáról gyakrabban kell meggyőződni, gondoskodni kell karbantartásukról, tisztításukról. A szakszervezetek szerint azonban egyáltalán nem ilyen körülmények között dolgoznak a gyári munkások - írta a Népszava.

A klímaberendezések nem működnek mindenhol megfelelően, a karbantartások elmaradtak. A korábbi években többször mentő vitte el a hőségben rosszul lett dolgozót. Ilyenkor a cégek rendre megígérték, hogy odafigyelnek a megfelelő hőmérséklet biztosítására. A járvány miatti pénzügyi átalakítások nyomán azonban az ilyen beszerzéseket és karbantartásokat húzták ki elsőként – mondta Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke a napilapnak.

Hasonló tapasztalatokról számolt be László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Elmondása szerint a régebbi, 60-80 éves, gyakran üvegtetővel épült csarnokokban nehéz biztosítani a megfelelő hőmérsékletet. Az egyik ilyen üzemben már a hét elején 45,8 fokot mértek az esti órákban is. Egy másik gyárban a hűtött levegő befújása közelében dolgozók fagyoskodnak, a csarnok másik felében viszont 32 fok van. Előfordul, hogy a védőital ihatatlan és büdös, van, hogy elérhetetlen messzeségben, a csarnok másik végében található az ivókút, mert a hatékonyság érdekében túlzsúfolják az üzemeket.