Az inflációs nyomás hatására nem fogadják el a felkínált lehetőséget az álláskeresők, hanem magasabb fizetés fejében máshoz fordulnak, így erősen stagnál a magyar munkaerőpiac.

Az Enloyd friss, 150 döntéshozó részvételével készült Recruitment Trends felmérése a haszon.hu szerint azt mutatja,

különösen nehéz és hosszú folyamat magas beosztású vagy speciális szakértelmet igénylő pozíciókra megfelelő embert találni.

  • Tavaly elhúzódott a szakemberek toborzási ideje: a válaszadók 40 százaléka szerint legalább 5-8 héttel hosszabbodott meg a folyamat.
  • Egy sikeres felvételi eljárás után a munka visszautasításának az oka 55,1 százalékban az elvártnál alacsonyabb bér,
  • 43,6 százalékban pedig egy ellenajánlat a korábbi munkáltatótól.

Egyelőre nem terjedt el Magyarországon a kiszervezett toborzási szolgáltatás használata, amivel a munkáltatók sok időt spórolnának és megkönnyítenék a HR-csapatok munkáját.

A HR-esek először jellemzően a jelöltek szakmai tapasztalatait mérik fel a felvételi folyamatban, majd ellenőrzik az interjúkon a nyelvi készségeket és megoldatnak egy próbafeladatot.

 

Ezekből az országokból érkezik a legtöbb vendégmunkás Magyarországra

Az ország nagy részén, nem csak a fővárosban, jelentősen megugrott a külföldi vendégmunkások száma az utóbbi 7-8 évben. A növekedést egy ideig visszafogták a koronavírus-járvány okozta utazási korlátozások, de azóta fellendült a bevándorlás. Mára az ország különféle pontjain, bármely megyében találkozhatunk külföldi munkavállalóval. Bővebben>>>

A kormány több külföldi munkavállalót fogadna

A kormány a tervezett 500 ezer új munkavállaló elérése érdekében 2-300 ezerre emelné a vendégmunkások számát Magyarországon, amivel régiós összehasonlításban még mindig az egyik legkisebb számban foglalkoztatna külföldi munkavállalókat az ország.

  • A hazánkkal nagyjából megegyező méretű munkaerőpiaccal bíró Csehországban jelenleg mintegy 700 ezer,
  • Ausztriában egy millió,
  • a Magyarországtól négyszer nagyobb Lengyelországban pedig körülbelül 2 millió a vendégmunkás (zömében ukránok, akiknek száma a háború kitörése után megugrott).

Előbb a magyar tartalék, aztán a vendégmunkás

Juhász Csongor, a munkaerő-kölcsönző és toborzó Prohuman ügyvezető igazgatója szerint először meg kell találni a magyar munkaerőpiacon lévő rejtett tartalékokat, azután jöhet szóba a vendégmunkások bevonása kontrollált körülmények között. A vállalkozásoknak viszont számos területen nem áll módjában olcsóbb magyar dolgozókat felvenni.

Magyarország a régió országaihoz képest versenyelőnyt tudott szerezni azzal, hogy engedélyezte a hiányszakmákban a vendégmunka igénybevételét, így a jelenlegi nehéz – munkaerőpiaci szempontból túlfeszített időszakban is – tud az ittlévő és a jövőben beérkező beruházásokhoz munkaerőt biztosítani, míg a régió többi országa folyamatosan munkaerőhiánnyal küzd

– nyilatkozta az ügyvezető, aki szerint ez a magyar munkahelyek védelméről is szól, hiszen ha nincs elég munkaerő, a vállalatok könnyen dönthetnek úgy, hogy áthelyezhetik a termelést máshová, ahol ez a probléma kevésbé égető.

A számításaik szerint egy vendégmunkás három magyar munkahely megmaradásához is hozzájárulhat.

Ráadásul több beruházás is nagyobb eséllyel kerülhet Magyarországra, ha hazánk biztosítani tudja az elégséges munkaerőt.