A Nemzetgazdasági Minisztérium jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkára, Kardkovács Kolos az Új Munka törvénykönyvének koncepcióját ismertetve hangsúlyozta a Napi Gazdaság konferenciáján, hogy az új tervezetben is szerepel a védett kor intézménye, nem változik a szabadnapok száma, bővül a munkaidő-kedvezmények köre, és megmarad a műszakpótlék is.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a tervezet megalkotásakor az Alaptörvény, és a Lisszaboni Stratégia kapcsán készült foglalkoztatási "zöld könyv" irányadó rendelkezéseit, illetve az elmúlt 20 év bírósági gyakorlata mellett az európai uniós irányelvek adta jogi kereteket is alapul vették. Kardkovács szerint az új Mt. a legtágabb teret kívánja biztosítani a felek megállapodásainak mind az egyéni, mind a kollektív, üzemi megállapodások szintjén.

Marad a védett kor

A védett kor intézményéről szólva elmondta, így biztosítanák a nyugdíj előtt állók foglalkoztatását.  A szabályozás - az eddigi "különösen indokolt eset" megfogalmazás helyett - pontosan megjelölné, hogy milyen jogcímeken lehet elbocsátani védett korban lévő munkavállalót.

Kiemelte: a tervezetben fennmarad a hatályos szabályozás, vagyis a védett munkavállalói körnél fenntartják a felmondási tilalom intézményét, a felmondást közölni sem lehet a védett idő alatt. Ez maximum a gyermek három éves koráig áll fenn, és a felmondási védelem akkor is megilleti a munkavállalót, ha a gyermek 3 éves koráig visszatér dolgozni.

A helyettes államtitkár kiemelte: bővül a munkaidő-kedvezmények köre, ezenkívül a munkáltató csak a munkaviszonnyal összefüggően ellenőrizheti a munkavállalót, vagyis a kontroll a magánéletre nem terjed ki. A technikai eszközökkel történő ellenőrzésről Kardkovács elmondta, hogy ilyen jelenleg is van (például beléptető rendszer, GPS). A tervezet szerint viszont ezek alkalmazásáról előzetesen tájékoztatni kell a munkavállalót, és csak olyan eszközök alkalmazhatók, amelyek nem sértik az emberi méltóságot.

Szabadság nem változik, műszakpótlék marad

Kardkovács szerint a szabadságok időtartama nem változik végül, a próbaidő 3 hónap marad, a kollektív szerződésben pedig legfeljebb 6 hónap köthető ki. A három hónapos próbaidőt egyszeri módosítással meg lehet majd hosszabbítani a munkavállaló beleegyezésével. A túlmunka 200 óráról 250 órára nő munkaszerződésben, míg kollektív szerződésben változatlanul 300 órában lehet maximálni.

A műszakpótlék megmarad. Kardkovács szerint viszont jelezte, hogy a délutáni műszakpótlék 14 és 18 óra között sem versenyképességi, sem munkaerő-piaci szempontból nem tartható fenn, ezt próbálják felülvizsgálni. A munkavállalók keresete ugyanakkor nem csökkenhet a változtatás miatt - tette hozzá.

Munkáltató felmondása esetén az indokolási kötelezettség változatlanul fennáll, és minden munkaviszony megszüntetési ok esetén annak kell bizonyítani a felmondási ok valósságát és okszerűségét, aki erre az okra hivatkozik - mondta a helyettes államtitkár.

Alig lehet követni a változásokat

Szűcs László, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda tagja viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogi környezet olyan gyorsan változik, hogy nem nem lehet napra készen sok esetben olyan feladatokat teljesíteni, ami a munkáltatóknak és a munkavállalóknak jogos elvárása a HR szakemberekkel szemben. A nyáron megjelent egy jogszabály (2011. évi CV.tv.), ami két lépcsőben, augusztusban és decemberben változtatja a munkajog rendszerét, illetve az egyébként is jelentősnek nevezhető jogszabályváltozások tetejére jön még az Új Munka törvénykönyve tervezete, amely a jövő évtől teljesen megváltoztatja a munkajog jelenlegi rendszerét és egy teljesen új szabályozási rendszert és logikát vezet be. Ezen túl az adójogi normák változása is hozzájárul ehhez a bizonytalansághoz - jellemezte a helyzetet. Ennek kapcsán Szűcs a természetbeni juttatások rendszerének módodítását emelte ki. Ezek a változások jelentős változásokat idéznek elő a munkaviszonyban is, mivel a munkaviszony egyes elemei gyakorlatilag egyoldalúan változnak - tette hozzá a jogász.

Próbaidő kérdése: 3 vagy 6 hónap?

Szűcs előadásában három, jelentős változásokat előidéző jogszabálymódosítást emelt ki. Az egyik a próbaidő  hat hónapra történő meghosszabbítása, ami már augusztustól hatályos. Szűcs ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a társaságnál nincs kollektív szerződés, ami megfelelő módon szabályozza ezt, akkor hiába történik meg egyedi munkaszerződés szintjén a megállapodás a meghosszabbításról, a kollektív szerződés felhatalmazásának hiányában ez a megállapodás érvénytelen. Ez lényegében azt jelenti, hogy itt lényegi változás a korábbi helyzethez képest nincs. Sőt, az eddigi tapasztalat is azt mutatja, hogy a cégek továbbra is a három hónapos próbaidőt alkalmazzák - jegyezte meg.

Mi a helyzet a kismamákkal?

A kismamákat érintő jogszabályváltozásról szólva elmondta, hogy az augusztustól hatályba lépő jogszabályváltozás azt a szabadságot, amit a visszatérő kismamáknak biztosítani kell, megfelezte, így a korábbi egy évről hat hónapra csökkent ez a szabadság. Szintén változás, hogy ezt a szabadságot egyéni megállapodás alapján a munkáltató ki is fizetheti.

Amiről viszont a jogszabály nem szól - emelte ki -, az az, hogy ennek a megállapodásnak milyen formában kell történnie. Erre egy munkáltatói ellenőrzés kiterjedhet, ezért Szűcs szerint ennek a megállapodásnak írásban is meg kell jelennie. Az újfajta szabadságszámítási és kifizetési módszert viszont csak azon munkavállalók esetében kell alkalmazni, akik a fizetés nélküli szabadságukat a hatályba lépést követően kezdik meg. Tehát a most visszatérő kismamák még a régi szabályok szerint kapják a szabadságukat, viszont arra már náluk is lehetőség van, hogy ezt a szabadságot pénzben váltsa meg a munkáltató egyedi megállapodás alapján.

Szűcs emellett egy anomáliára is rámutatott: a kismamák a gyermekek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságban részesülhetnek, viszont ez az új számítási módszer csak az augusztus elsején kezdődő fizetés nélküli szabadságokra vonatkozik. Emellett azzal is számolni kell, hogy december végétől a jelenlegi Munka törvénykönyve - így ez a nyári módosítás is - vélhetőleg hatályon kívül helyeződik. A szakember szerint nagy kérdés lesz, hogy a január 1-től hatályba lépő Új Munka törvénykönyve - ami a most hatályba lépő jogszabályt is felülírja -, hogyan fogja a hatályos másik szabálynál ezt a jogintézményt alkalmazni.

Üdvözlendő változtatásnak nevezte viszont azt a hiánypótló változtatást, amely szabályozza, hogy a "váratlanul felbukkanó kismamákat" milyen időn belül kell a munkáltatónak alkalmazni. Eddig ez egy nagy hiányosság volt - tette hozzá Szűcs. Ez alapján a fizetés nélküli szabadság tartamától függően lehet azt megállapítani, hogy mikor kell visszavenni a kismamát dolgozni. A foglalkoztatási kötelezettség azonban megmaradt, amennyiben ez mégsem lehetséges a munkaszervezetben, akkor az állásidőre vonatkozó juttatást kell biztosítani a kismamák részére mindaddig, amíg a munkáltató nem tudja ténylegesen alkalmazni.

Munkaerőkölcsönzés: jöhetnek a külföldi cégek

Szűcs harmadik fontos változásként a munkaerőkölcsönzés esetét emelte ki. Az erre vonatkozó szabályozást ugyanis azért kellett megváltoztatni, mert a korábbi nem volt EU-konform és az Európai Bíróság kötelezte Magyarországot a módosításra. Ez annyit jelent, hogy december 5-től megjelenhetnek Magyarországon is külföldi (EU-n belüli) munkaerőkölcsönző cégek is.  Ez viszont azt is jelenti, hogy ezeknek a cégekne elképzelhető, hogy más feltételeknek kell megfelelniük, mint az irányadó magyar szabályozás.

Itt két dologra hívta fel a figyelmet Szűcs. Az egyik, hogy a munkaerőkölcsönzésnek transzparens módon ideiglenesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy az alkalmazás tartama nem lehet hosszabb, mint 5 év. Ugyanakkor a munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatban december 1-jét követen az egyenlő bánásmód intézményét is alkalmazni kell.