„Az integrálódás segítő programot a harmadik országbeli munkavállalók számára készítettük. A mottónk az, hogy hidat építünk a kultúrák között” – kezdte az Economxnak a HZ Academy alapítója és vezetője. Hódosi Zoltán már 18 éve – mind a mai napig – a Közel-Keleten dolgozik biztonsági területen. Jelenleg az Európai Unió tanácsadó missziójának személyvédelmi programjának tagja, biztonságszakértő Bagdadban. 

A hídépítés már csak azért is különösen fontos, mert minden évben több tízezer vendégmunkás érkezik Magyarországra.

Immár két évtizede kvóta szabályozza az egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát, amelynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma. Ez jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 81 ezer lehetne 2024-ben, azonban a kormány úgy döntött, hogy idén is az elméleti maximumtól alacsonyabb számban határozza meg a kvóta felső határát – ez idén 65 ezer. Tavaly a Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint bőven a kvóta alatt, mindössze 39 ezer vendégmunkás-tartózkodási engedélyt adtak ki.

Kapcsolódó

A vendégmunkások fogadtatása a hazai munkahelyeken igencsak vegyes, a beilleszkedésük pedig nagyban függ a munkáltatók hozzáállásától. Gyakori feszültségforrás a javadalmazás, illetve a külföldről érkező munkaerővel szemben elnézőbb hozzáállás. A folyamatosan növekvő munkaerőhiány és a magas fluktuáció miatt viszont ma már a magyarországi vállalkozások is rákényszerülnek a vendégmunkások alkalmazására – tavaly erről a különböző érdekképviseletek így nyilatkoztak portálunknak:

„nincs szó arról, hogy hirtelen tömegesen özönlenének Magyarországra a harmadik országokból érkező munkavállalók, a folyamat nem most kezdődött és viszonylag kiegyensúlyozott.”

Összességében tehát tízezrekre tehető idén a harmadik országból érkező vendégmunkásoknak a száma – az ő integrációjukat kell majd valahogy megoldani. Ezt a „piaci rést” látták meg Hódosi Zoltánék is. Hódosi a tananyaggal egyébként járt már a Nemzetgazdasági Minisztériumnál is, ahol „támogatták” az általuk fejlesztett programot.

Könnyebbé tennék a vendégmunkások integrációját

A HZ Academy vezetője a saját és Közel-Keleten dolgozó biztonsági szakértő kollégái tapasztalatai alapján létrehozott egy olyan programot, tananyagot, amely nemcsak Magyarországon, hanem más országokban – különösen az Európai Unió tagországaiban – is jelentős segítséget nyújthat.

Az integrációt segítő program innen, Magyarországról nézve teljesen banális kérdésekre ad kézzelfogható válaszokat az érintetteknek: onnan, hogy hol is van Budapest, hogy mivel és hogyan lehet fizetni Magyarországon, az angol WC használatól, az étkezési etiketten át egészen a munkajogig.

Hódosi Zoltán tapasztalatai szerint ugyanis hiányzik a piacon egy olyan információs forrás, amely nemzetközi szinten kínál segítséget a különböző országokba történő alkalmazkodáshoz. Amikor 18 és fél évvel ezelőtt Irakba került, minimális ismerettel rendelkezett az országról. Az évek során több nagyobb cégnek is dolgozott, és észrevette, hogy a más országokból érkező emberek szintén hiányolják az alapvető információkat az érkezési helyükről.

Hódosi Zoltán
Hódosi Zoltán
Kép: Economx

A Közel-Keleten sok ázsiai és afrikai munkavállalóval dolgozott együtt, láthatta a kultúrák közötti potenciális konfliktusokat, és ennek megelőzésére egy online e-learning platformot hozott létre, amely asztali gépeken és mobil eszközökön is elérhető. Az okostelefonos használati lehetőség rendkívül fontos szerinte, mert például a Közel-Keleten az emberek borzasztó szegény körülmények között élhetnek, van akinek nincs fedél a feje felett, de például – mindezek ellenére – az okostelefon elterjedt és hozzáférhető a számukra.

A tananyag a munkaadóknak könnyebbé teszi az új munkavállalók fogadását és beilleszkedését, továbbá segít elkerülni a diszkriminációt és támogatja a kulturális megértést. A magyar munkavállalók számára is előnyös, mert felkészülhetnek a külföldi kollégák érkezésére. A rendszer lényege, hogy a munkavállaló még saját országában, Magyarországra utazása előtt megkapja a belépési jelszavát, majd harminc nap áll a rendelkezésére a hat modulból álló tanfolyam elvégzéséhez. A sikeres teljesítést követően a munkavállaló kap egy tanúsítványt, melyet például továbbíthat a HR menedzsernek, dokumentálva az integrációs segítő tanfolyam elvégzését. A tréningprogram évente frissül, az így folyamatosan bővülő tapasztalatokkal. Jelenleg moduláris felépítésű, és folyamatosan bővül az új tartalmakkal és tapasztalatokkal.

Miket tanulhat így meg a leendő magyarországi munkavállaló?

  1. Az első modul Magyarország bemutatásáról szól: a magyar történelmet járja körül, kezdve honfoglalástól, a középkoron, az 1948-49-es szabadságharcon, az 1956-os forradalmon át egészen az EU-hoz való csatlakozásig. Mindemellett szó esik az ország elhelyezkedéséről, nemzeti ünnepeiről és a pénzeméről is.
  2. A második modul a magyar családi társadalomra és szokásokra összpontosít, kiemelve a nők helyzetét és jogait Magyarországon, de beszélnek a nagyszülők és a gyerekek helyzetéről is, különféle korosztályokra összpontosítva, beleértve az orosz-ukrán háború következtében érkező ukrán gyerekeket is.
  3. A harmadik modul a foglalkoztatási szabályokat és a munkahelyi kultúrát járja körül: a szerződések tartalmától, a bérkérdéseken (például mi a különbség nettó és bruttó bér között) át egészen a munkavállalók és munkáltatók felelősségeire.
  4. A negyedik etikai, egészségügyi és biztonsági előírásokról szól: itt olyan érzékeny témák is előjönnek, amelyek problémákat okozhatnak, és amelyeket a munkáltató nem szívesen kommunikál a vendégmunkással. Például a toleranciával kapcsolatban felmerülhet a kulturális különbségek kezelése; az angol WC használatának megtanulása a világ különböző tájairól érkező munkavállalók esetében. Az ilyen témák megértése és tiszteletteljes kezelése fontos a kényelmes és hatékony munkakörnyezet kialakításához.
  5. Az ötödik modul a stresszkezelésről és munkahelyi kihívásokról szól. Személyes példán keresztül mutatják be, hogyan lehet hatékonyan kezelni az első utazás stresszét és az új környezet kihívásait. A cél, hogy segítse a résztvevőket a munkahelyi stresszhelyzetek kezelésében, bemutatva különböző technikákat, mint például a mozgás, sport és légzőgyakorlatok.
  6. A hatos modul arra ösztönzi a harmadik országbeli munkavállalókat, hogy vegyenek részt kulturális rendezvényeken és közösségi tevékenységeken, támogatva ezzel a kultúra megértését. A modul tartalmazza az utazási lehetőségeket, jegyvásárlási és tömegközlekedési információkat, valamint tippeket is ad Magyarország látnivalóiból. A cél, hogy a munkavállalók aktívan részt vegyenek az ország kulturális és közösségi életében.

Hódosi Zoltán néhány gyakorlatiasabb példát is hozott: Magyarországon a kés, villa és kanál használata az étkezés etikettjének szabályaihoz tartozik, míg az ázsiai és keleti kultúrákban, például a Közel-Keleten, a kés a darabolásra és az ételek szedésére szolgál, míg a villa nincs jelen a kultúrájukban – tehát ők az ételt gyakran kézzel fogyasztják.

Kép: HZ Academy

A tananyagban vannak erre vonatkozó diák is, amelyek elmagyarázzák, hogy hogyan kell egy közösségi helyen étkezni.

„A programot egy szakértői csapattal fejlesztettem ki, és védettem le a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnál. A pilot időszak során 60 tesztelővel próbáltuk ki, köztük ázsiai, arab és európai résztvevőkkel. A visszajelzések pozitívak voltak, és mindegyik tesztelő új ismereteket szerzett. Az ötórás program lehetőséget biztosít arra, hogy a résztvevők az ország, a kultúra és az integráció terén mélyebb megértést szerezzenek. Rugalmasan alkalmazható, lehetőséget adva az egyéni tempóban való tanulásra” – összegzett Hódosi Zoltán.

Több száz munkakörből tiltják ki a vendégmunkásokat

A negatív lista létrehozása mellett a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát is alacsonyabb szinten maximalizálják.