2023 első 9 hónapjában 17 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett a munkavállalói aktivitás: 59 százalékkal többen jelentkeztek a meghirdetett munkákra ugyanezen két időszakot vizsgálva – hangzott el a Profession.hu 2023-as HR Konferenciáján.
Az egy hirdetésre jutó magas átlagos jelentkezésszám hátterében több tényező húzódik: egyrészről az infláció miatt megnövekedett a munkakeresési kedv a jobb fizetés reményében, emellett az elérhető, betöltésre váró állások száma lecsökkent. A kínálat emiatt munkáltatói szempontból bővült, míg a munkavállalók helyzetét vizsgálva valamelyest lecsökkent.
A fluktuáció problémája
A magyarországi cégek jelentős része a tavalyi évhez képest óvatosabb és visszafogottabb az új toborzásokat illetően, így egyre fontosabbá válik a meglévő munkaerő megtartása. Jelen helyzetben a megnövekedett munkavállalói aktivitás mellett viszont ez egyre nehezebb feladattá válik. A friss felmérés alapján a fluktuáció a cégek háromnegyedét markánsan érinti.
A jó munkaerő megtartása, szükség esetén annak hatékony megtalálása és a rugalmasság kulcsfontosságú a vállalatok számára a jelenlegi helyzetben, amellyel láthatóan egyre nagyobb arányban számolnak is a munkaadók.
„A cégek felismerték, hogy a változékony helyzetekben különösen fontos a tervezés és a rugalmasság, ezeknek hatékonyságát pedig adatok alapján biztosíthatjuk. 2023-ban újra nagyobb arányban készítenek emberierőforrás-gazdálkodási terveket a cégek: 46 százalékuknak van kész HR-stratégiája. A csökkent toborzási intenzitás mellett viszont láthatóan egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalatok a toborzás hatékonyságának növelésére, 80 százalékuk legalább alkalmanként, tízből négy cég pedig rendszeresen méri és elemzi álláshirdetéseinek eredményességét” – mondta el Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője.
A tervekhez képest gyakoribb a béremelés
Az idei évben jelentősen több cég hajtott végre béremelést, ennek motivációja pedig a munkavállalók elismerése mellett legtöbbször a megtartásuk elősegítése volt. A kutatás keretében megkérdezett vállalatok 62 százaléka tervezett előzetesen 2023-ra béremelést, végül pedig szeptemberig bezárólag 76 százalékuk emelt a fizetéseken. Ennek mértéke viszont elmaradt a tervezettől, amit a tervektől eltérően alakuló gazdasági környezet okozott:
míg a tavalyi elképzeléseik alapján a magyarországi cégek átlagosan 12,2 százalék béremeléssel számoltak, azonban ennek a valós értéke idén 10 százalék lett.
„A munkaadóknak érdemes tudatosan kezelniük a munkavállalói igények változását és átgondolniuk, hogyan fordíthatják ezeket a javukra. A bérezés továbbra is a vezető munkavállalói preferenciák között szerepel, annak az álláshirdetésben való feltüntetése pedig mérhető, közvetlen versenyelőnyt jelenthet a vállalatnak. Ezt egyre többen ismerik fel, ez pedig megmutatkozik a bérinformációt tartalmazó hirdetések arányának változásában: 2019 után tartósan 5 százalék körül mozgott a bérezést tartalmazó álláshirdetések aránya, amely 2022 májusára 12 százalékra, majd egy évvel későbbre már 20 százalékra emelkedett” – fogalmazott Tüzes Imre üzletfejlesztési igazgató.
A külső tényezőkre adott válaszok minden helyzetben rejtenek magukban úgy lehetőségeket, mint veszélyeket. Az adatok alapján jól kiolvashatóak azok a trendek, amelyeket a cégek a javukra tudnak fordítani megfelelő reakcióval és tudatos tervezéssel, vagy éppen előre jelezhetőek, szükség esetén kivédhetőek a kedvezőtlenebb jelenségek.