Az idei év első felében valamivel több mint 9100 munkabaleset történt, a legveszélyesebb hely Budapest és Pest vármegye. A szektorok szerint a gép- és feldolgozóipar, a raktározás, a kereskedelem, de az egészségügy is a sérüléssel járó munkahelyek között vezeti a veszélyességi rangsort.

Az egy évvel korábbi adatokhoz képest egyébként a munkavégzés közben történt balesetek száma hat százalékkal csökkent, tavaly ugyanebben az időszakban 9976 munkahelyi balesetet jelentettek a munkáltatók. A halállal végződő munkabalesetek száma is kevesebb a tavalyi évhez képest, mégpedig 36 százalékkal – ez derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium adataiból.

A hatóságok a munkáltatókra valamivel több mint 70 millió forint munkavédelmi bírságot róttak ki, egy évvel korábban pedig 83 millió forint körüli összegre bírságolták őket.

Balesetek területi megoszlása:

  • valamivel több, mint 1420-at a fővárosból jelentették;
  • majd Pest vármegye áll a dobogó második helyén 1057 balesettel;
  • a harmadik helyen pedig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye van, itt összesen 565 munkabalesetet regisztráltak.

A szakmai területek szerint a gépiparban, a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, a szállítás, és a raktározás területén történt a legtöbb munkabaleset. De sokan, több mint 700-an sérültek meg a szociális gondozó szektorban és az egészségügyben is, amikor a betegeket vagy időseket látták el. 

A statisztikai adatokban kitérnek a végtagvesztéssel vagyis csonkulással járó balesetekre is. Ilyen esetben a munkavállaló a hüvelykujja vagy kezének, lábának két vagy több ujjának a nagyobb részét veszti el, vagy még ettől súlyosabb csonkulás is történhet vele.

Ilyen csonkulásos balesethez az idei év első hat hónapjában 79-szer riasztották a mentőket, egy évvel korábban 90-szer.

A munkabalesetek alakulása 2023. augusztus 8-ig
MegnevezésMunkabalesetek számaVáltozás (százalékban)
Összes munkabaleset9 192 - 6
Halálos kimenetű 24- 36,8
Súlyos csonkulásos kimenetelű munkabaleset1828,6
Egyéb súlyos kimenetelű munkabaleset30- 11,8
Összes súlyos kimenetelű munkabaleset 72- 16,3
Csonkulásos kimenetelű munkabaleset79- 12,2
Forrás: Gazdaságfejlesztési Minisztérium

 

Jellemző az egy-két hetes betegállomány

2021-ben az EU-ban közel 2,88 millió nem halálos kimenetelű munkabaleset vezetett a munkavállalók legalább négy napos távollétéhez, s ez 6 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest, derül ki az Eurostat adataiból. Ez az emelkedés valószínűleg a Covid-19 világjárvány miatt történt, és a 2020-as általános lassulást követő gazdasági fellendüléshez köthető – erről itt írtunk korábban.

2021-ben 3347 munkahelyi baleset volt halálos, ez az összes baleset 0,1 százaléka, ami 11 esettel kevesebb 2020-hoz képest.

Az EU-ban 2021-ben, akárcsak 2020-ban, a 7–13 napos munkahelyi távolmaradással járó balesetek voltak a leggyakoribbak, ez az összes eset 26 százalékát jelentette. Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint a második leggyakoribbak az 1-3 hónapos távolléttel járó balesetek. A kevésbé súlyos balesetek, melyek általában 4-6 nap munkahelyi távolléttel járnak, a harmadik leggyakrabban előfordulók közé tartoznak.

Kép: Getty Images / Sascha Schuermann

A kisebb vállalatoknál nagyobb a veszély

De vissza Magyarországra, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium adatai szerint a legtöbb munkabaleset az 50-249 főt foglalkoztató cégeknél történt, konkrétan 3119. Majd a 10-49 főt foglalkoztató vállalatok állnak a rangsorban a második helyen 2789 balesettel, a harmadik legtöbb balesetet pedig az 500 vagy még ennél is több munkavállalót foglalkoztató vállalatok jelentették, összesen 1411 jegyzőkönyvet készítettek a munkahelyi balesetekről.

A balesetekben korcsoport szerint a legtöbben a 45-54 közöttiek sérülnek meg. A 24 halálos kimenetelű balesetből 9-en szintén utóbbi korosztálynak voltak a tagjai.