Szerdán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) kiderült, hogy a kormányzat valójában hogyan képzeli el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által kedden belengetett "nagyszabású" bérátvállalási csomag feltételeit. A kabinet ugyan 70 százalékban tényleg átvállalja a béreket és költségeit az olyan cégeknél, ahol a veszélyhelyzet miatt rövidített munkaidőben kényszerülnek dolgozni az emberek, de nem a teljes munkabér, hanem csak a kieső bér pótlását vállalja át az állam - amely akkor járna, amikor a dolgozó nem végez munkát - erősítette meg lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.

A csomag keretében tehát például, ha egy munkavállaló eredetileg 8 órás munkaviszonyban dolgozott, de már ténylegesen csak 4 órát dolgozik, akkor ezt a 4 órát kifizeti a munkáltató a másik, kieső 4 óra kifizetésében pedig 70-30 százalékban osztozik a munkáltató és az állam. Az ITM szerint a bérátvállalás a teljes bérköltségről szól: az állam nettósítva, közvetlenül a munkavállaló számlájára utalná a 30 százalékos bérpótlást.

Egy másik példával szemléltetve: ha valaki ezer forintos órabérrel van foglalkoztatva, akkor erre 8 ezer forintos napibér jön ki. Ha napi 8 órányi munkaidőből két órával kevesebbet dolgozik a rövidített munkaidő miatt, akkor annak a napi kétórányi bérnek a 70 százalékát fizetné ki az állam, vagyis a kétezer forintból mindössze 1400-at.

Homályos részletek - alig teljesíthető feltételek

A kormány csak a "munkaterhelés" 15-50 százalékát elveszítő cégek költségeit vállalná át három hónapra, ugyanakkor az államtitkár nem ismertette, hogy ezt a kiesést milyen indikátorral mérnék. Továbbra sem tiszta tehát, hogy a megrendelésállomány, az árbevétel csökkenése, vagy más egyéb tényező számítana-e a támogatások kiosztásánál, miközben például számos cég anyaghiány miatt kénytelen leállni.

A VKF-en résztvevő munkaadói szövetségek és szakszervezetek egyaránt súlyos kétségeket fogalmaztak meg, annak kapcsán, hogy a jelenlegi feltételek mellett a program elérheti célját, vagyis, hogy a munkanélküliséget minimalizálja. A konstrukciót ugyanis olyan bürokratikus akadályokkal bástyázták körül, amelyeket a vállalatok jelentős része nem képes vállalni, inkább az elbocsátások mellett dönthet majd.

Rolek Ferenc nagy vonalakban így vázolta fel a kifogásokat a támogatási rendszer programpontjai alapján:

  • Minimum a teljes munkaidő 50 százalékos mértékéig foglalkoztatni kell a munkavállalót. Ilyen feltételek mellett kizárják a legnehezebb helyzetben lévő cégeket. Számos olyan vállalkozás van, - például a turizmusban, szállodaiparban - amely már nem is tudja foglalkoztatni az embereit. A "kurzarbeit" mintaként szolgáló Ausztriában ugyanakkor 90 százalékos munkaidő-kiesés a küszöb.
  • A home office-ban dolgozók teljesen ki vannak zárva a programból. Ennek a munkavégzési formának viszont semmi köze ahhoz, hogy csak részidőben, vagy teljes munkaidőben végzi valaki a feladatait. Az érdekképviseletek nem értik, miért kell ezt a kört diszkriminálni, sőt járványügyi szempontból örülni kellene, hogy minél több ember otthonról dolgozik.
  • Be kell járnia a munkahelyére a dolgozónak a kieső időben, akkor is, amikor nincs munkavégzési kötelezettsége! A kormány szerint feltétel, hogy munkaadója számára valami "hasznos tevékenységet" végezzen. Ez járványügyi szempontból teljesen nonszensz, hogy elvárják, hogy csúcsidőszakban tömegek közlekedjenek és túlzsúfoltak legyenek a munkahelyek, amikor nincs is erre szükség. Adott esetben mit kezdjen egy dolgozó otthonlévő gyerekével? Ráadásul e kitétel a munkáltatónak is fölösleges többletköltséget okozhat, amennyiben semmi feladatot nem tud kiadni.
  • A támogatás csak a minimálbér kétszereséig jár. Az viszont nem derül ki, hogy az e fölött keresők teljesen ki vannak-e zárva a körből, vagy csak a támogatás jár a bérnek a minimálbér kétszeresére eső hányadára. A munkaadók nem értik miért kell meghúzni egy ilyen felső plafont, miközben a Gazdaságvédelmi akcióterv egy másik fejezetében a kormány azt célozza meg, hogy jól fizető munkahelyek jöjjenek létre.
  • Meg kell őrizni az állományi létszámot: ez azt jelenti, hogy amennyiben van 100 munkavállaló és a nehéz helyzetben lévő cég 20 főt nem tud megtartani, de 80-at képes lenne, akkor az esetben nem tudja igénybe venni a támogatást. Ennek eredményeképp adott esetben nem 80, hanem csak 50 főt tart meg.
  • Nem lehet a bérszínvonalat csökkenteni, ugyanazt a bért kell fizetni, mint a járványválság előtt. Ez megint kizárhat jó néhány céget a körből.
  • Képzési kötelezettséget írnak elő a nem munkával töltött időben. Erre a cégek jelentős része nincs felkészülve. Ráadásul a sok helyen  nem is létező képzési programok kidolgozásának, lebonyolításának is pluszköltsége van, pont amikor cégek meg vannak szorulva. Mi több, akkor is képzést kell kezdeményezni, ha munkavállalónak erre semmi szüksége nincs.
  • Nagyon hosszú az elbírálási idő: A többi EU-s országban a rendszer úgy működik, hogy bértámogatás automatikusan jár a vállalatoknak, nálunk viszont szükséges erre pályázni. A támogatás igénylése úgy működik, hogy a munkaadó kitölt egy adatlapot, benyújtja a járási, vagy a kerületi munkaügyi hivatalhoz, amelynek öt napja van azt elbírálni. Ezt a hivatal fölküldi az ITM-hez jóváhagyásra, ami szintén jó néhány nap, tehát nagyjából mire választ kap egy munkáltató, az akár két hétbe is telhet. Egy komoly bajban lévő munkaadó jól meg fogja fontolni, hogy két hétig tud-e "csak úgy" fizetni a munkavállalóinak zsebből, szinte semmilyen munkavégzés után, miközben van egy bizonytalan kimenetelű pályázata.
Látszik, hogy a javaslat az íróasztal mellől lett kidolgozva

- értékelt a MGYOSZ alelnöke.

Ráadásul a bértámogatás - jelen állás szerint - csak május 1-től lehet igényelni, ami azt jelenti, hogy az első kifizetések csak június elején érkezhetnek - hívta fel a figyelmet Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Ha egy vállalkozás júniusig működőképes marad - s ahogy a kormány mondja, júliusban tetőzik a járvány - akkor ez a cég a fennmaradó másfél hónapot is valahogyan átvészeli. A vállalatok többségének - elsősorban a kkv-knak - viszont nincsenek likviditási tartalékai.

Leépítések jöhetnek

Eközben az EU többi országához képest Magyarország már így is több hetes, vagy lassan egy hónapos késében van a bérátvállalás tekintetében. Napról-napra dőlnek be vállalkozások, s ha a bérpótló csomag nem elégíti ki a várakozásokat, már áprilisban nagy létszámleépítések várhatóak. Erre utaló jelzést nem csak a kicsiktől, hanem multinacionális nagyvállalatoktól is kaptak a MASZSZ-nál.

Az érdekképviseletek bíznak abban, hogy a részleteken még finomítanak majd a tárgyalások során, de az eddigi tapasztalatok szerint a kormány várhatóan nem fog nagyot változtatni tervezetén. Az államtitkártól annyi ígéretet kaptak: dolgoznak azon, hogy május 1. helyett már április 15-től elindulhasson a program.