A legtöbb munkavállalót zavarja, ha nem kap visszajelzést az állásjelentkezésére, ami gyakran bizonytalanságot szül. Ennek okát akadnak, akik magukban, a leadott pályázat gyenge minőségében látják, vagy abban, hogy ők maguk nem voltak szimpatikusak a vállalatnak – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív felméréséből. A magyar felnőttkorúak negyede jelenleg aktívan keres munkát akár a meglévő állása mellett is. 

Az elmúlt két évben állást keresőknek mindössze 5 százaléka mondhatta el magáról, hogy minden elküldött pályázatára kapott visszajelzést a hirdetőtől.

Kapcsolódó

Náluk már jelentősen többen vannak azok (18 százalék), akiknek ezzel szemben soha egyetlen jelentkezésére sem reagáltak a munkaadók, ez a jelenség pedig gyakoribb az alacsonyabb végzettségűek esetében. 16 százalék pedig csak akkor kapott választ, ha a pályázatok szűrése számára pozitív eredménnyel zárult, és behívták állásinterjúra, negatív eredmény esetén nem. 

Igényeljük a visszacsatolást

Nemleges válasz esetén a munkavállalók 55 százalékának elég lenne csak egy – akár automatikus – értesítés az eredményről, 42 százalékuk viszont szívesen fogadna részletes indoklást is az elutasítás okáról. 44 százalék szívesen foganda információt arról is, ha elhúzódik a kiválasztási folyamat és mindössze 3 százalék jelezte, hogy nincs szüksége semmilyen értesítésre. Az elmaradó válaszok okát tízből egy munkavállaló – tévesen – az állásportálnak tulajdonítja, amin keresztül jelentkezett a pozícióra, a többi válaszadó a pozíciót hirdető céget jelölte meg. 

A jó jelöltélmény és a vállalat pozitív munkaadói hírnevének fenntartása miatt viszont fontos odafigyelniük a cégeknek a visszajelzésekre.

„Azoknak a cégeknek, amelyek hatékonyan szeretnének toborozni, fontos, hogy folyamatosan kommunikáljanak a pályázókkal, értesítsék őket a fejleményekről, ez azonban tízből három munkavállalóval történik csak meg. A munkavállalók részéről markáns igény mutatkozik erre: a dolgozók 42 százaléka szerint akkor lenne a legfontosabb értesítést kapni, amikor már nincsenek az állás betöltésére esélyesek között. Tízből két munkavállaló már akkor szeretne értesítést kapni, amikor elolvasták a pályázatát, míg közel ennyiüknek elég lenne csak abban az esetben, ha pozitív eredménnyel zárult a jelentkezés” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. 

Miért nincs válasz?

A felmérés kitért arra is, hogy a dolgozók mit gondolnak, miért nem kapnak visszajelzést a jelentkezésükre. 56 százalékuk hiszi úgy, hogy azért, mert mást választottak, ugyanennyien valószínűsítik, hogy miután megtörtént a szűrés, már csak a továbbjutó pályázókkal foglalkoznak a toborzók, a lehetőségtől elesőket pedig értesítés nélkül hagyják.

  • 34 százalék gondolja, hogy azért nem kapott választ, mert túl sokan jelentkeztek az adott állásra;
  • 23 százalék pedig úgy hiszi, hogy az az ok, hogy már nem aktuális a hirdetés;
  • 14 százalék a túl magas bérigényét hibáztatja azért, mert nem kapott reakciót;
  • 12 százalék pedig személyes ellenszenvet sejt a háttérben;
  • 11 százalék úgy véli, a nem megfelelő szakmai önéletrajz miatt nem kapott visszajelzést. 

A munkavállalók számára tehát fontos, hogy hozzájussanak a megfelelő információkhoz a toborzási folyamat egyes fázisaiban, függetlenül annak eredményétől. Az indoklással a cégek segíthetik a jelentkezőket abban, hogy tudatosabban mérlegeljék a jelentkezéseiket, és állíthassák össze a pályázataikat, ez pedig a munkaadók számára hosszú távon több releváns önéletrajzot eredményezhet.

A kutatás 1000 fős, a 18-65 éves online magyar lakosságra reprezentatív mintán készült 2024. július 12-24. között.