2024 januárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 699 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 222 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt – írta közleményében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 2023. november - 2024. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 718 ezer volt, 13 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 488 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 15 ezerrel, 2 millió 230 ezerre bővült.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 550 ezer fő dolgozott, 17 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozók létszáma lényegében nem változott, 105 ezer volt, míg a közfoglalkoztatottaké 8 ezerrel, 63 ezerre csökkent.

A 15-64 évesek körében a 74,6 százalékos foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. A ráta gyakorlatilag mindkét nem esetében változatlan maradt, a férfiaknál 78,4 százalékot, a nőknél 70,8 százalékot tett ki.

A 2023. november - 2024. januári időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 30 ezerrel, 226 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt.

A férfiaknál a munkanélküliek száma 122 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 104 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 4,5 százalékra növekedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, az összes munkanélküli 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. január végén az egy évvel korábbihoz képest 4,4 százalékkal, 233 ezer főre csökkent – jelentette a KSH.

Elemzői vélemény

„A következő hónapokban a munkanélküliség továbbra is a 4 százalékos szint körül ingadozhat, ami a munkaerőpiacilag aktívak között közel teljes foglalkoztatást jelent, azonban ha tartósabban 4,5 százalék fölé kerül az állástalanok aránya az jelezheti a munkaerőpiaci feszesség és a konjunktúra lanyhulását" – véli az MBH vezető elemzője. 

Horváth András kommentárjában kiemeli: „összességében továbbra is igaz, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva a jelenlegi alacsonyabb keresleti szint mellett is igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők, ami egyben azt is jelzi, hogy a piaci szereplők is egy átmeneti gazdasági visszaesésre számítanak. Ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke az idei évben kevéssel 10% felett lehet – némi felfelé mutató kockázat mellett -, amit támogatnak a decembertől 15 és 10%-kal emelkedett bérminimumok."

A szakértő rámutat: a hazai foglalkoztatottsági szint továbbra is rekordközelben tartózkodik, miközben minimálisan a munkanélküliek száma is emelkedik az inaktivitásból a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt és így az aktivitás is új csúcsra kerül, immár csak kismértékben elmaradva az 5 millió főtől.

Úgy véli, „a fejlett piaci munkaerőpiacok jelenlegi gyengébb, recessziós környezetben tapasztalt ilyen mértékű stabilitása némi meglepetésre ad okot, mivel a jelentősebb ideje zajló erőteljes jegybanki kamatemelések a korábbi tapasztalatok alapján ennyi idő után már elkezdenek hatást gyakorolni a munkaerőkeresletre. Eközben az említett aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezet következtében, így a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a munkanélküliség is emelkedett kismértékben. A munkaerőpiaci feszesség továbbra is relatíve magas, a 70 ezret meghaladó bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt."

Továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirál magasabb szinten történő beragadását valószínűleg sikeresen megakadályozó jegybankok mikor tudnak további hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban és elősegíteni a munkaerőpiaci feszesség és az ebből következő béremelkedési ütem olyan szintű lassulását, ami segíti a jegybanki inflációs célok elérést. A továbbra is láthatóan erős munkaerőpiaci kereslet erősíti az aggodalmakat, hogy a 2%-os jegybanki inflációs célokhoz való visszatérés később következhet be és hogy mindez megvalósulhat-e puha landolással, vagyis erőteljesebb recesszió nélkül vagy esetleg jóval hosszabban lesz szükséges a historikusan magas kamatokat fenntartani.


A jelenlegi stabil állapotból eredően az extenzív, vagyis a munkaerőpiac mennyiségi bővülésének határaihoz érve a vállalatok erőteljesebben fordulhatnak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába, illetve valósíthatnak meg olyan beruházásokat, amit eddig a kellő számban rendelkezésre álló munkaerő miatt nem valósítottak meg vagy nem térült volna meg, ami továbbra is pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából.

Stabilitást vártak, mégis nőtt a munkanélküliség az euróövezetben

A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta a várakozásokkal szemben tovább emelkedett. Ugyanakkor tavaly szeptemberhez képest javult a helyzet.

A részletekről ITT írtunk bővebben.