Bármilyen okból kényszerül az ember álláskeresésre, munkanélküliként hamar szembesül a ténnyel, hogy munkát keresni költséges dolog. Nem elég, hogy nincs állandó foglalkoztatója, és ezzel rendszeres jövedelme, de járnia kell állásinterjúkra, és ha gyakran hívják, akkor a más időkben részletkérdésnek tűnő helyi közlekedés, az autózás vagy a vonatozás is fáj, pedig belátható, hogy álláskereséskor mégis csak az az ideális helyzet, ha sok meghallgatáson kell megjelenni.

Munkanélküliként azonban a legnagyobb költség nyilván a mindennapi élet finanszírozása, mert a rezsi, az élelem és a lakhatás költségeit akkor is fedezni kell, ha az ember otthonról intézi az ügyeit.

Fontos tehát anyagi tartalékot képezni a nehéz időkre, mégpedig annyit, hogy kényszerből ne kelljen elfogadni a legelső állásajánlatot, ha az máskülönben sok szempontból nem felel meg az elvárásainknak.

Az érintettek aktuális köre

A munkanélküliek létszáma a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint a 15 és 74 éves állás nélküliek körében 7 ezer fővel, 184 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal, 3,8 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 98 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 3,8 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 86 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 34 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,0 százalékponttal, 10,9 százalékra mérséklődött, de ennek ellenére az összes munkanélküli 18,5 százaléka ebből a korosztályból került ki. A 25–54 évesek 3,4 százalékos munkanélküliségi rátája 0,2 százalékponttal, míg az 55–74 éveseké kis mértékben, 0,1 százalékponttal, 2,8 százalékra emelkedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 9 hónap volt, a munkanélküliek 31 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Mennyi tartalék szükséges?

Sok. A HR-es és pénzügyi szakértők egyaránt úgy tartják, hogy nagyon nehéz helyzetbe kerül a családjával együtt az, akinek nincs elegendő anyagi megtakarítása, hogy baj esetén átvészelje az álláskereséssel töltött időt. Legalább fél, de inkább egy teljes évnyi likvid pénzügyi tartalékkal kellene mindenkinek rendelkeznie ahhoz, hogy az állásvesztés után is tudja fizetni a hiteleit, és az életminőségében se legyen túl nagy visszaesés.

Ez a KSH nettó 347.500 forintos havi átlagkeresetével számolva összegszerűen mindösszesen 2 – 4 millió forintos pénzügyi tartalék meglétét feltételezi.

Célszerű igénybe venni az állami támogatásokat is

A munkakeresőket ugyanakkor valamelyest segítheti az álláskeresési járadék, amelynek folyósítási ideje legfeljebb három hónap, és amely akkor igényelhető, 

  • ha az álláskereső kérelmező a megelőző 3 évben legalább 360 nap jogszerző idővel rendelkezik, azaz munkaviszonyban állt,
  • munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Fontos tudni továbbá, hogy 

  • az álláskeresési járadék folyósítási idejére az álláskereső jogosult TB ellátásra, annak finanszírozásáról nem magának kell gondoskodnia,
  • illetve jó esetben további segítség, például képzési támogatás is járhat egy munkanélkülinek, amiről a munkaügyi központokban érdemes tájékozódni.

Az álláskeresési járadék napi összege a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

A 2023. január 1-én hatályba lépett a kötelező legkisebb munkabér, vagyis a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerint a minimálbér havi összege 232.000, napi összege pedig 7.733 Ft.

Biztosítás a munkanélküli időszakra

A biztosítótársaságoknál van mód munkanélküli jövedelempótló biztosítást kötni havi 2-5 ezer forintos csomagáron, amely konstrukció szükség esetén a munka elvesztése miatt kieső jövedelem pótlására alkalmas. Jó tudni azonban, hogy – korántsem véletlenül - a szerződéskötést általában 60-90 napos várakozási idő követi, ami annyit tesz, hogy ezalatt az időszak alatt még nem él a biztosító kockázatviselése, vagyis nem érdemes az utolsó pillanatokban, akkor kötni ilyen biztosítást, amikor például már fennáll a munkahelyi leépítés veszélye.

A munkanélküliségi biztosítás jellemzően 18 és 61 éves kor között köthető, és a biztosítótársaságok 6 hónapig folyósítják a biztosítás jellemzően 50 ezer és 200 ezer forint közötti havi összegét,

ami egyrészt azt jelenti, hogy ennyi pénz valójában nem oldja meg a teljes kereset kiesését, de segítséget jelenthet a nehezebb időszakban, másrészt ez a tény is fél éven belüli elhelyezkedésre ösztökél.

Nem érezzük magunkat biztonságban

A közelmúltban ezer fős reprezentatív internetes kutatást végzett a Datalyze a Portfolio megbízásából, és ebből kiderült, hogy a magyaroknak mindössze 31 százaléka érzi magát anyagilag biztonságban, és mindössze 39 százaléka rendelkezik legalább egy hónapra elégséges megtakarítással.

A válaszadók elenyésző hányadának, 18 százalékának van 6 hónapra elégséges pénzügyi tartaléka,

ugyanakkor a felük úgy gondolja, hogy legalább két évnyi megélhetéshez elégséges megtakarítás kellene ahhoz, hogy anyagilag biztonságban érezze magát. 

Beosztással kell élni

Fontos tudni, hogy mivel napjainkban az átlagos állástalálási idő nem kevesebb, mint háromnegyed év, ez azt jelenti, hogy minél több munkanélküliségben töltött nap van mögöttünk, a megtakarításaink annál inkább fogyatkoznak. Érdemes tehát takarékosan élni ezekben a nehéz időkben.

Kerülendő hibák

Pénzszűkében azonban hiába tűnik pillanatnyilag jó ötletnek, az otthon fellelhető használati tárgyak eladása mégsem jelent valódi megoldást, már csak azért sem, mert sok utánajárással, vagyis idő és anyagi veszteséggel jár, és az erre fordított időben nem az álláskeresésre koncentrál az ember, hanem az anyagi értelemben vett tűzoltásra. Szintén nagy hiba az esetleg meglévő hosszútávú tartalékok felszámolása, hiszen a biztosítások vagy megtakarítások megszüntetése és az ezekkel összegyűjtött összegek felélése később tovább mélyíti az egyén pénzügyi krízisét.