Harmadszor is nekifut a Pénzügyminisztérium a munkásszállók építésének, ami elképzeléseik szerint egy újabb lépés lehet a teljes foglalkoztatottság eléréséhez. Az első két pályázat nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a most kiírt harmadik pályázaton már könnyebb feltételek mellett indulhatnak az érdeklődő helyi önkormányzatok.
Mivel a 2017-ben, illetve az idén januárban kiírt pályázatok nem igazán mozgatták meg az önkormányzatok fantáziáját - a tavalyi 9 milliárd forintos keretből mindössze 1,5 milliárdra volt jelentkező -, ezért a kormány még szeptemberben döntött úgy, hogy a korábbi 40 százalék helyett már a 20 százalék önrésszel rendelkező önkormányzatok munkásszálló építését is támogatja részben vagy egészben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában. Ezúttal 2019 márciusáig pályázhatnak az önkormányzatok minimum 80 munkavállaló elszállásolására alkalmas munkásszállásra (építésre vagy felújításra is), egy férőhely kialakítására pedig közel 4 millió forintot kaphatnak. A program legújabb kiírásában ötmilliárd forintra lehet pályázni.
Kapcsolódó
A kérdés persze az, hogy ki és milyen cég számára építi a munkásszállókat? Néhány önkormányzat már a korábbi feltételek mellett is úgy döntött, hogy belevág az építkezésbe. Például Békés megyében elsőként a fideszes Dávid Zoltán polgármester által vezetett Orosháza-Gyopárosfürdő élt a lehetőséggel, ahol a 100 férőhelyes munkásszálló kivitelezési munkái már a végéhez közelednek. A kivitelezési szerződést még június 11-én írták alá, a generálkivitelező az Iványi Építőmester Kft. lett 434 millió forintos ajánlattal.
Mindent egy cég épít Orosházán
A 2017-ben 1,1 milliárd forintos árbevételt bonyolító cég sorra nyeri a közbeszerzéseket Békés megyében. "Az orosházi és a környékbéli polgármesteri hivatalok megbízásából folyamatosan végzünk önkormányzati beruházásokat. Iskolák, óvodák bővítését, felújítását. Számos közbeszerzési pályázatot készítettünk el sikeresen, így lehetőségünk volt nagy értékű beruházásokban részt venni" - olvasható a vállalkozás bemutatkozó oldalán. Remek referenciákkal rendelkező cégről van szó, szinte mindent ők építettek Orosházán: a már említett számos iskola mellett a helyi stadion, a kórház, a víztorony, a művészetek háza és hotel is szerepel az Iványi Építőmester Kft. munkái között.
A 25 szobás munkásszálláson a kanadai hátterű Linamar Corporation magyarországi dolgozói lakhatnak majd. A társaság Békés megye és az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó, valamint autóipari alkatrészgyártó és -összeszerelő vállalata. A 2500 főt foglalkoztató, 2017-ben 58 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedő Linamar Hungary Zrt. még 2013. júniusában kötött stratégiai partnerségi megállapodást a kormánnyal. Ráadásul 2012-ben maga Orbán Viktor kormányfő avatta fel a Linamar új üzemcsarnokát, 2016-ban újabb 7,2 milliárd forintos beruházást jelentettek be, a fejlesztéshez egyedi kormánydöntéssel 507,8 millió forint állami támogatást nyertek.
Idén pedig rátettek még egy lapáttal: 8,64 milliárd forintos beruházást hajtanak végre Orosházán és Békéscsabán, amihez a kormány 1,55 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított. Az önkormányzat a munkásszállás megépítését követően bérleti szerződést köt majd a Linamar Hungary Zrt.-vel, így a munkásszállás működtetése a bérbeadásból származó bevételből biztosítható.
Simonka is járt az építkezésen
A beruházás körül ott bábáskodott Simonka György fideszes országgyűlési képviselő is, aki még júliusban kereste fel a munkásszálló építkezését.
A helyzet úgy áll, hogy Orosházán már nincs elég szakképzett munkaerő, ezért a környékről, például Pusztaföldvárról, Csanádapácáról, Tótkomlósról, Gerendásról járnak be a dolgozók. Letelepedésre azonban kevés a lehetőségük, mert albérletet vagy nem találnak, vagy túl drága. Ezért hiánypótló a mögöttünk látható beruházás
- mondta az oroscafe.hu-nak a politikus. Szerinte a szálló száz leendő lakója nélkül a cégek sem tudnának tovább fejlődni, emiatt is nagyon fontos, hogy a városvezetéssel közösen sikerült kilobbizniuk ezt a fejlesztést is.
A kormánypárti képviselő mentelmi jogát október 29-én az Országgyűlés egyhangú döntéssel függesztette fel. Az ügyészség szerint Simonka György másokkal összehangoltan jogtalan vagyoni haszonhoz jutott az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a tagállami költségvetésből a termelői szervezetek beruházásaihoz, eszközbeszerzéseihez igénybe vehető, vissza nem térítendő támogatások jogellenes megszerzésével. Simonka meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a felülárazott vállalkozói díj mekkora részét - általában 45 százalékát - szolgáltassák vissza neki készpénzben. A beruházásokkal okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot.
Mindenki érti, miről van szó
Persze máshol is épülnek munkásszállások, például Veszprémben, Mórahalmon, Újszentivánon és Budapesten is, valamint Zalaegerszegen, ahol az 1985-ben épült egykori munkásszállót újítják fel 600 millió forintból, ami 360 millió forint állami támogatásból és a város 240 millió forint önrészéből áll össze.
Marcali 135 millió forintos támogatást nyert erre a célra, de Nyírbátor is úgy döntött, hogy munkásszállót épít. Füzesgyarmaton pedig decemberben indul az építkezés, a projektre 174 millió forint vissza nem térítendő és 12 millió visszatérítendő támogatást kapott a Békés megyei város. "A munkásszálló elnevezés azért helyes, mert így mindenki érti, hogy miről van szó" - fogalmazott Kovács József fideszes képviselő a Gyula Televízió felvételei szerint. A két év alatt felépülő füzesgyarmati munkásszállót a KUKA Robotics munkavállalói fogják megtölteni.